Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-02-01 / 1. szám
2. ábra A népgazdaság vízfogyasztásának lineáris regressziója és korrelációja összehasonlítva a nemzeti jövedelemmel, az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint az elektromos energiatermelés dinamikájával Azoknak a módszereknek keresesésénél, amelyek a vízfelhasználásért, a szennyvízbevezetéséért fizetendő díjszabás alapját illetően a bővített újratermelés többletköltségeire vonatkoznak, számos olyan problémával találkoztam, amelyek a vízgazdálkodás költségeivel kapcsolatos gazdaságossági vizsgálatok kiszélesítését igényelték. A víz Lengyelországban nem volt piaci forgalom tárgya, tehát árának nagyságára nem voltak hatással a piacon jelentkező tényezők, ezért abból a feltételezésből indultam ki, hogy ezeknek az áraknak a víztermelés társadalmi költségein kell alapulniok. A víztermelés társadalmi költségeinek fogalmához más, megoldásra váró kérdések is kapcsolódnak, nevezetesen: a) a víz, mint nyersanyag termelési költségeinek kérdése — vagy másként: a vízgazdálkodás üzemeltetési költségeinek elosztása a hajózási díjszabás kalkulációs alapját képező költségekre és a víznek, mint nyersanyagnak termeléséhez kapcsolódó költségekre; b) a nyersanyagként felfogott víz társadalmi termelési költségeinek meghatározására vonatkozó módszer kérdése, vagyis az üzemeltetés és amortizáció költségeinek, valamint a bővített újratermelés többletköltségeinek meghatározása. Ezeket a többletköltségeket két módszer alapján lehet megállapítani: — az igények arányában; — az egész népgazdaság fejlődésének arányában. Az első módszer annyira lehet időszerű, amennyire ezek az igények nem haladják meg az állam pénzügyi lehetőségeinek kereteit. A második módszert pedig kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha a vízfogyasztás arányos az ország gazdasági fejlődésével. A gazdasági fejlődés legszintetikusabb mérőszáma a nemzeti jövedelem nagysága, amivel a globális vízfogyasztást lehet szembeállítani. Ezért megadom az egész népgazdaság '•ízfogyasztásának jellemzőit a nemzeti jövedelemmel összehasonlítva, tehát a jelenségek szintézisét és azoknak az alapvető gazdasági területek szerinti kölcsönös összefüggéseit. 1. ábra Az 1930—1960. évek vízfogyasztásának és a nemzeti jövedelemnek grafikonjából (1. ábra) kitűnik, hogy ezeknek a vonalaknak hasonló jellege van. A két időszaki görbe hasonlóságának hangsúlyozása céljából kiegészítésképpen megadtam a vízfogyasztást és a nemzeti jövedelmet a háború utolsó éveiben és az annak befejezését követő évben. A vízfogyasztás vonala ebben az időszakban is ugyanazokat a változásokat mutatja, mint a nemzeti jövedelemé. A lineáris regresszió egyenleteivel megfogalmazott ezen jelenség (2. ábra) azt igamilliárd dollár/év 3. ábra 7
