Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-04-01 / 2. szám
8. ábra. A Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei üzemének épülő irodaháza fogaskerék marógéppel és kúpgyaluval is. Az épületgépészeti berendezések a jelenleg hazánkban használatos korszerű kivitelben készültek. Az üzem előtt az esztétikai hatás emelése céljából park lesz. Az építkezés 1963. június hóban kezdődött el, azonban befejezése az eredetileg kitűzött 1964. május 31. helyett 1965-re tolódott el. Kétségtelen, hogy ez a vízügyi szolgálat legkorszerűbb műhelye. Annak érdekében, hogy a gépjavítási igény mielőbb teljes mértékben és gazdaságosan kielégíthető legyen, a műhelyek fejlesztését meg kell gyorsítani. A további fejlesztésnek két fő iránya van: 1. kapacitást növelő beruházások, 2. korszerűsítések. Az 1. csoportba a Vízügyi Építő Vállalat szolnoki tervezett műhelyépítkezése, a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei telepének esetleges további fejlesztése, valamint hajójavító műhelyek építése szerepelnek. Ezek a beruházások döntően kapacitás növelést céloznak. A 2. csoportba tartoznak lényegében az összes egyéb műhelyek. Itt a döntő feladat a megfelelő munkakörülmények megteremtése, a sötét, korszerűtlen, egészségtelen műhelyek lebontása és újak építése révén, a munkavédelmi és szociális feltételek legmesszebbmenő biztosítása, a gazdaságos, korszerű, gyors javítási lehetőségek kialakítása, a közlekedési utak rendbehozatala, stb. Természetesen a korszerűsítés révén bizonyos kapacitás bővülés — elsősorban a termelékenység növekedésében — itt is jelentkezik, ez azonban csak másodlagos cél. A fejlesztési tervek végrehajtása révén a vízügyi szervek javítóműhelyei teljesíteni tudják azokat a feladatokat, melyeket az ár- és belvízvédekezés, valamint vízgazdálkodás nagy fontosságából kifolyólag a népgazdaságban el kell látniok. Fejes László csop. vezető főmérnök. A vízügyi szervek 1965. évi feladatairól Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka megvitatta és elfogadta a vízügyi törvényt. A széles mederben lefolyt vita során a vízgazdálkodás sokrétű feladata erősen a közérdeklődés középpontjába került. Vízügyi törvényünk az ország vízkincsének olyan hasznosítását szavatolja, amely a szocialista ipar fejlesztésének, a mezőgazdaság és a lakosság vízigénye zavartalan kielégítésének szilárd biztosítéka. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az irányítása alá rendelt szervezettel 1964-ben a tervében előírt számos olyan fontos feladatot oldott meg, amellyel az ország vízgazdálkodásának jelentős javulásához járult hozzá. Népgazdaságunk általános fejlődésével összefüggésben az ország vízfogyasztása állandó növekedésben van. Tervgazdálkodásunk fő irányának megfelelően 1650 millió köbméterrel (46 %) a legnagyobb fogyasztó a múlt évben is az ipar volt, a mezőgazdaság 1550 millió köbmétert (43%), a lakosság pedig 400 millió rrV1 (11%), összesen 3600 millió köbmétert fogyasztott. Az 1964. évi népgazdasági beruházások 45,5 milliárdos beruházási előirányzatából kereken 4 milliárdot költöttek a vízgazdálkodásra, amely összegnek 6,2 százaléka beruházás volt. Űj vízmüvet kapott 1964-ben Vác, Csopak, Papkeszi, Balatonlelle, Balatonboglár, Révfülöp, Zalaegerszeg, megkezdték Szentes, Makó, Csongrád, Hódmezővásárhely vízmüveinek építését:, továbbá a salgótarjáni és szolnoki vízmű fejlesztését. Budapesten befejezték a Kőbányai úti és Fehérvári úti főnyomóvezeték építését, Űzd csatornázását és a szennyvíztisztítómű építését, továbbá Békéscsaba csatornázásának első szakaszát. Debrecen, Győr, Kecskemét, Cegléd csatornázási rendszerének bővítése munkában van, de Csonigrád csatornázási munkálatai is megkezdődtek. A közműves vízellátásban részesülő lakosság száma 1964-ben 4,1 millióról 4,35 millióra növekedett, a vízművek termelőképessége 7 százalékkal, a biológiai módszerrel tisztított szennyvíz mennyisége napi 35 ezer köbméter teljesítménnyel, az ivóvízhálózat 600 kilométerrel, a csatornahálózat pedig 100 kilométerrel növekedett. Mintegy 100 falu kapott vízvezetéket, ami csaknem 150 ezer fő közkutas ellátását fedezi és az előirányzat szerint ez évben a közműves ellátásban részesülő falusi lakosság száma már 700 ezerre növekszik. Vízgazdálkodásunk egyik legfontosabb teendője a szennyvíztisztítás, a természetes vizek további elszennyeződésének megelőzése. Az ipari tárcák a múlt évben kereken 50 millió forintot irányoztak elő tisztítótelepek építésére, 57
