Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
[тЦ] 3. ábra. Az 1965. évi június 17—18-i dunai tetőző vízállások helyen 20—30 mm csapadék hullott. A június havi csapadék azonban Vác környékén több mint háromszorosa volt a sokévi átlagnak, négy alkalommal a napi csapadék 20 mm fölött volt, két alkalommal pedig elérte a 40 mm napi értéket is. Szentendrén és Ráckevén a június havi csapadék összege a sokévi átlagnak több mint kétszerese volt. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság árvízvédekezése két, egymástól erősen különböző jellegű szakaszra összpontosult. A Budapest alatti — Dunaföldvári híd és Budapest főváros déli határa közötti — és a Budapest feletti — Budapest főváros északi határa és az Ipoly-torok közötti — szakaszra. A Budapest alatti védelmi szakaszon — mivel ez a védvonal az 1956. évi jeges árvíz után megerősítésre került — a védekezés csupán hullámverés elleni védelemre, helyenként pedig átszivárgások, csurgások, buzgárok lokalizálására szorítkozott. A Budapest feletti védvonalakon — különösen) pedig a Szentendrei szigeten — azonban, miután itt a védvonalak védőképessége mind magassági, mind pedig keresztmetszeti szempontból a Budapest alatti szakaszokhoz képest lényegesen gyengébb, az árvíz tetőzése pedig magasabb volt, rendkívüli méretű védekezésre került sor. Május hónapban a Duna vízállása a budapesti vízmércén 700 cm körül mozgott. Az igazgatóság műszaki szakemberei a tanácsi szervek által rendelkezésre bocsátott védekező erővel nagy lendülettel szervezték meg a nyárigátak védelmét. Mivel a dunaegyházai, szalk— tassi, ráckevei, tököli, dunakeszi, kismarosi és dunabogdányi nyárigátak a budapesti 700 cm-es vízállásig védhetőnek látszottak, a védekezés a mögöttes területek mezőgazdasági termésének megmentése érdekében igen nagy erővel folyt. A tanácsi szervekkel való fokozott együttműködés biztosítása érdekében a megyei tanácsi összekötő már május hónapban bekapcsolódott az igazgatóság védelmi munkáiba. Később az összekötőhálózat kiegészült a HM, a BM és a Posta kiküldötteivel is. Ez az árvízvédelmi összekötői szervezet, állandó éjjelnappali szolgálatával igen fontos tényezője volt a sikeres védekezésnek. Május második és június első felében az igazgatóság védelmi munkái a Budapest feletti szakaszon — különösképpen a Szentendreszigeti védvonalon — a fővédvonalaknak budapesti 780 cm-es vízállásnak megfelelő szintű kiépítésére és lokalizációs töltések építésére irányultak. Ebben az időszakban az árvízvédekezést nagy erővel végrehajtott gépi földmunkák jellemezték, amikoris mintegy 80 000 m3 föld került beépítésre. A Duna vízgyűjtőjében június hónap elején lehullott nagy csapadék még valószínűbbé tette a rendkívüli árhullám kialakulását. Az igazgatóság védelemvezetője június 11-én, majd június 14-én tájékoztatta a Területi Bizottságot a helyzetről és javasolta a Területi Bizottság elnökének a szentendreszigeti Pócsmegyer község teljes, Szigetmonostor és Tahitótfalu részleges kiürítését. A védekezés második szakasza június 15-től számítható, amikor az újabb esőzések következtében a töltések és az utak annyira feláztak, hogy az azokon való közlekedés lehetetlenné vált. Ilyen körülmények között június 15-től a nehéz földmunkagépeket a munkából ki kellett vonni és a védekezést emberi erővel folytatni. Megszűnt a tengelyen való szállítás lehetősége is, a védekezési anyagokat az igazgatóság vízijárművei és a Pest megyei Kishajózási Vállalat kompjai továbbították. Sok helyen azonban még így is többszáz méteres hosszban kellett vállon szállítani a homokzsákokat a védekezés helyére. A gépek közül csupán a könnyű, gumikerekeken mozgó gépek maradtak helyükön a homokzsákok töltéséhez szükséges földanyag kitermelésére. Szentendre fővédvonalán ugyancsak erőteljes védekezés folyt. Bár a 11. sz. főközlekedési út víznyelő aknáiban több helyen nagyobbmértékű csurgás volt észlelhető, az útmenti sétányon emelt töltés és a Bükkös-parti gát a várost biztonsággal védte az emelkedő víz ellen. A június 5-én hajnali órákban lehullott 44 mm-es csapadék azonban átmenetileg elöntött néhány házat a fővédvonal mögötti területen (4., 5. sz. fényképek). Június 14-én a Vág folyón levonuló váratlan, rendkívüli árhullám hatására várható vízállás alapján a Kormánybiztosság elrendelte a nyúlgátak koronaszintjének megfelelő magasságúra való kiépítését, amit a vízállás emel-121
