Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
azok végrehajtására alkalmasak. Ezek alapfeltételei az eredményes munkának. Vizsgáljuk meg, hogy az 1965. évi nyugatdunántúli és dunai árvédekezés idején a közlekedés szerepe miben nyilvánult meg, hogyan vette ki részét a munkálatokban, milyen volt a felkészülés, a lebonyolítás az egyes közlekedési ágaknál, és milyen károk jelentkeztek a közlekedés területén. A közlekedés szervezetten 1965. április hó 24-én kapcsolódott be a Nyugat-Dunántúlon már második fázisba lépett árvédekezési munkálatokba. Ezen a napon már 300 db tehergépjármű vett részt a területen folyó árvédekezési munkálatokban és a mentésekben. Az igen rövid idő alatt rendkívüli mértékű és nagy területen egy időben jelentkező áradás miatt a közlekedés sem tudott előre felkészülni a feladatok megoldására, ezért a munka sem volt kielégítően megszervezhető. Nem állt rendelkezésre megfelelő idő a védekezéshez szükséges anyagok továbbítására és a nyugatdunántúli folyók rendkívüli magas vízállása következtében a víz a gátakat áthágta és több helyen átszakította. Ekkor a főfeladat már a mentésre irányult. A közlekedés ebből is kivette részét, a szükséges autóbuszokat és tehergépjárműveket a mentéshez megfelelő időben biztosította. A nyugatdunántúli árvíz a közlekedés területén mintegy 160 műtárgyat és 23 épületet rongált meg, mintegy 170 km közutat és 3 km hosszúságú vasútvonal tett járhatatlanná. A műtárgyak megrongálódása azonban ennél nagyobb területen akadályozta a közúti és a vasúti forgalom zavartalanságát és szükségessé tette a közúti forgalom átterelését, illetve a vasúti forgalom szüneteltetését. Az okozott kár meghaladta az 50 millió forintot. A közlekedési károk helyreállítása már május hó elején megkezdődött és megtörtént a nélkülözhető fuvareszközök termelési munkába való átirányítása. A nyugatdunántúli feladatok végrehajtása után rövid időn belül az egész országot, s ezen belül a közlekedést is, a Duna vízállásának gyors növekedése állította újabb erőpróbák elé. Már május második felében soronkívül kellett nagy mennyiségű követ, homokzsákokat, egyéb védekezési anyagokat és eszközöket a dunai gátak egyes területeire továbbítani és ebben az időben már több mint 500 db tehergépjármű vett részt újra a védekezési munkálatokban. A védekezés mind nagyobb feladatokat rótt a közlekedésre, melyből ebben az időben — mint az árvédekezési munka második időszakában — valamennyi közlekedési ágazat és a Posta is tevékenyen vette ki részét. Június hónap 12-én már több mint 1200 db közúti fuvareszköz hordta az árvédekezési anyagokat, telepítette át a veszélyeztetett területekre az egyes vízügyi igazgatóságok felszereléseit, nagyszámú irányvonat továbbította a töltések megerősítésére szükséges követ és földet, az egyéb kocsirakományú árvédekezési anyagok továbbítása pedig sürgős jelzéssel soronkívül történt. A hírközlés is állandó készenlétben volt és azonnal továbbította a jelzéseket, igényeket és a szükséges jelentéseket. A közlekedésre háruló feladatok sokasága és az azonnali intézkedések szükségessége megtosságra június hó 14-től kezdődően állandó, követelte, hogy az Árvízvédelmi Kormánybizfolyamatos szolgálatot teljesítő közlekedési ügyelet kerüljön. Az ügyeleti szolgálat feladata az volt, hogy a Kormánybiztosságtól érkező bárminemű közlekedési igényt az illetékes közlekedési szakágazat felé végrehajtás végett továbbítson. Június hó 14-én komoly feladatot kapott a közlekedés. Saját erejéből kellett védeni a komáromi vasútállomást, a Komárom— Szőny—Almásfüzitő között levő vasútvonalat, a Szentendrei-utat és a tahitófalui hidat. A közlekedés legfőbb vezetői június hó 15-én személyesen mérték fel a tennivalókat és közvetlenül tettek intézkedéseket a munka meggyorsítására. A közlekedés dolgozóinak önfeláldozó munkája tette lehetővé említett vasútvonal megtartásával a forgalom lebonyolítását, a komáromi vasútállomás teherpályaudvarának megvédését és Szentendre-szigettel a közúti összeköttetést. A pár óra alatt megrakott irányvonatok soronkívül szállították a védekezési anyagot, a homokzsákok tízezeréit a veszélyeztetett szakaszokra. A felkészüléshez ebben az esetben sem volt elegendő idő, az akarat és az összefogás azonban itt is csodát művelt, mert sikerült a nehézségeket leküzdeni. Az árvízveszély fokozódásával mind a három közúti közlekedési szektor bekapcsolódott az árvédekezési feladatokba és június hónap második felében már csaknem 2000 közhasználatú tehergépjármű, 20 db autóbusz, 60 db személygépkocsi, csaknem 200 db célfuvarozási tehergépjármű és nagyszámú közületi tehergépjármű is részt vett a munkálatokban. A víziúti közlekedés, főleg a Szentendre-sziget és a Mohács-sziget területén folyó munkálatokba tudott hathatós támogatást nyújtani sekély merülésű vízijárműveivel. A fuvareszközök foglalkoztatása mellett több mint 3000 közúti közlekedési dolgozó, a közúti igazgatóságoktól nagyszámú útépítő munkás és irányító, valamint a vasút területéről — különösen Komárom térségében — nagyszámú pályamunkás vett részt a védekezésben. A közlekedési eszközöket a fokozott és rendkívül nehéz terepen végzett munka nagymértékben igénybe vette, így azok fokozott karbantartása, javítása, alkatrészekkel való ellátása valamennyi érdekelt dolgozóra az átlagosnál jóval nagyobb feladatot rótt. A közúti közlekedésnek a védekezéshez szükséges fuvareszközök biztosítása mellett, folyamatosan el kellett végezni a népgazdasági termelés összes árutovábbítási feladatait is. Megállapíthatjuk, 102