Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-02-01 / 1. szám
összesen kereken 344 millió m3 befogadó képességgel igen jelentős tényező az Odera árvízcsúcsainak csökkentésében. Annál is inkább jelentős ez a tározóképesség, mert az Oderán a visszatartható árvízmenynyiség 3,5-szerese a Visztulán tározható vízmennyiségnek, pedig az Odera lényegesen kisebb folyó, mint a Visztula. A lengyel vízgazdálkodási szakemberek véleménye szerint tározókban lenne kívánatos visszatartani az árhullámoknak a folyómenti értékes területekre veszélyt jelentő részét, ami megállapításuk szerint a maximális vízhozam 50%-át jelenti. Természetesen ilyen kivánalom mellett hatalmas tározási értékek je-3. ábra. Síkvidéki tározó kőburkolatos töltéssel. lentkeznek. Miután Lengyelországban a tározók általában nem kizárólag árvízvédelmi szerepet töltenek be, hanem komplex feladataik vannak, gyakorlatilag a tározók befogadóképességének csak 25—30%-át lehet árvízcsúcs csökkentő célból figyelembe venni. Ebből következik, hogy pl. a 0,1% valószínűségű árvíz hozamának felére csökkentése érdekében szükséges tározóknak 7 milliárd m3 befogadóképességűeknek kellene lenni. Hasonlóképpen, az 1%-os árvíz csökkentéséhez 4,5 milliárd, az 5%-os árvízhez 3 milliárd és a 10%-os árvíz csökkentéséhez 2 milliárd m3 összbefogadóképességű tározókra lenne szükség. Ezek közül a követelmények közül csak az 5 %-os valószínűségi árvíz felére csökkentéséhez szükséges 829 millió m3 tározótér kiépítése látszik reálisnak, annál is inkább, mert a Kárpátalján a műszaki és topográfiai lehetőségek kb. csak ilyen mérvű tározást tesznek reálisan lehetővé. A kárpátaljai s a Visztula árvízcsökkentését célzó tározások lehetőségeinek megállapítására széleskörű vizsgálatokat végeztek, s számos tanulmány foglalkozik e kérdéssel. Ezek eredményeképpen megállapítást nyert, hogy 96 száraztározó építésével — kizárólag árvízvédelmi célra — 359 millió m3 víz lenne tározható. Ugyancsak e területen 17 máscélú tározó építését tervezik, melyek összbefogadó képessége 3586 millió m3, amiből az árvízi tározás 759 m3 lehet (a meglévő Roznow, Czchow, Porabka és Goczalkowice tározókkal együtt). Az elérhető összes árvízi tározás tehát Kárpátalján 1118 m3-t tesz ki. Lengyelország távlati fejlesztési tervében 600 millió m3 árvízi tározást képviselő komplex kihasználási lehetőségű tározó építését irányozták elő Kárpátalján. Ezek fajlagos beruházási költségei (1 m3 vízre számított beruházási költség) alacsonyabbak, mint a kizárólag árvízi tározás céljait szolgáló ún. száraz tározóké. Megvizsgálták a tervezett kárpátaljai tározók árvízcsúcs csökkentő hatását a Visztulán. Eszerint a 0,1%-os valószínűségű árvízcsúcs csökkentése 600 millió m3 víz tárolása esetén Zawichostnál és Varsónál 38 cm. Az 1%-os árvíz Zawichostnál 44 cm-rel tetőzne alacsonyabban. Az 1%-os valószínűségű árvíz tömegének felére csökkentéséhez szükséges 1234 millió m3 tározása esetén az árhullám szintje a 0,1%-os víznél 38 cm, az 1%-os víznél 80 cm-rel lenne alacsonyabb. A tározók építési költsége változó. A tárolt víz щЗ-геszámítva a beruházás költsége a Goczalkowicze-i tározónál 2 zl/тЗ, a kisebb, száraz tározók építési költsége 2,5 zl/m3. 600 millió m3 befogadóképességű tározók építésének költsége tehát 600 x 2,5 = 1500 millió zl-ra tehető. b) Passzív árvízvédelem. A passzív árvízvédelem legrégibb módszere Lengyelországban az árvíz által veszélyeztetett területek védőtöltésekkel való megvédése az árvizek kártételeivel szemben. Az első árvízvédelmi töltések Lengyelországban Nagy Kázmér idejében épültek Krakkó és a Visztula parti Kazimierz közelében. A Zulawi alföldet a XIII. században védték meg először töltésekkel. A múlt század végén és a jelen század elején végrehajtott Visztula szabályozás és a töltések megfelelő átépítése, valamint a Visztulának 1895. évben Swibna alatt történt átmetszésével e gazdag és nagy kiterjedésű területeknek árvízvédelme megoldást nyert. Szervezett árvízvédelem Lengyelországban — amint azt már az előzőkben említettem — csak 1945. óta van. Ma már a Visztula alsó, a tengerhez közel fekvő szakasza szabályozva van és az árvízvédelmi töltések is kellő biztonságot nyújtanak. A Visztula középső szakaszán, Ciechocinek-től Varsóig és egyes szakaszok Pulaw közelében szabályozva vannak s az utóbbi évtizedekben egyes szakaszokon kiépültek az árvízvédelmi töltések is. A nagyvízi szabályozás, az árvízvédelmi töltések vonalozása nem a legszerencsésebb s így a maximális vízhozamok levezetése nem zavartalan. A felső Visztula, a San torkolata felett egységes főmederrel rendelkezik és a Dunajec torkolata felett szabályozása befejezést nyert. Az árvízvédelmi töltések e szakaszon azonban nem nyújtanak kielégítőbiztonságot. A Odera árvízvédelmi töltései általában kiépültek, de mint már az előzőkben említettem, általában nem épültek ki a mértékadó árvízszintre annak érdekében, hogy a nagyvizek a töltéseket meghágva, nagykiterjedésű, kisebb értékű területeken tározódhassanak. A Warta medre szabályozva van. Árvízvédelmi töltések csak egyes szakaszokon, értékesebb öblözetekben épültek. Csak részben vannak szabályozva a Visztula kárpáti eredetű mellékfolyói is és töltések csak a torkolati szakaszokon épültek. Érdekes jelenség, hogy olyan nagy folyók, mint amilyenek a Bug, a Narew, a Pilicza, vagy pedig a Wiéps, egyáltalán nincsenek töltésezve és folyószabályozási munkákat is csak egyes szakaszokon végeztek. Egyes helyeken árapasztó csatornák építésével igyekeztek csökkenteni az árvízcsúcsokat. Ilyen árapasztók vannak a Wartán Srem, Konin, Kolo és Poznan városokban. Komoly árapasztó van az Oderán Wroc-ЗД—В 4. ábra. Dzierzno-i tározó levezetőcsatornája. 26
