Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965-10-01 / 5. szám

A DUNAÚJVÁROSI ÖNTÖZŐFÜRT A második 5 éves tervidőszakban több, mint 600 000 kát. holdra kell kiterjeszteni az öntözéses növény­­termelést, a fejlesztés során főleg olyan területeket berendezve, ahol a talajadottságok és az üzemi fel­tételek a ráfordítások mielőbbi megtérülését biztosítják. Érdemes megemlíteni, hogy a csaknem két évtizeddel ezelőtt ké­szült 30 éves vízgazdálkodási terv­ben kb. 1980-ra volt ugyanennyi öntözés előirányozva, amelyből 160 000 kh öntözött területet dunai öntöző főművekkel javasoltak el­látni. Fejér megye éghajlata alföldi jellegű, vegetációs idényben csak 330 m/m az 50 évi átlagos csapa­esetén is gondoskodni kell meg­felelő tartalék szivattyú-kapacitás­ról, így a fürt részére szükséges vízmennyiség gyakorlatilag minden­kor kiszolgáltatható. A vízellátás átmenetileg szünetelhet is, mert egy-két napos kiesést a mezőgaz­daság még eltűr. A dunaújvárosi öntöző rendszer eredeti beruházási programjában 4600 kh öntözést irányoztak elő, ez azonban később — távlatilag — 5400 kh-ra módosult. A főművi beruházás 27,7 millió Ft (5100 Ft/ kh). A fürtben hat mg. tsz. és a Me­­zőfalvai Állami Gazdaság folytat majd öntöző gazdálkodást az alábbi kultúra- és területi megosztásban (1. táblázat): Termelő Terület kh Mezőfalvai ÁG. 1200 Kisapostag, Napsugár tsz. 500 Dunaújváros Vöröscsillag tsz. 400 Baracs, Ifjúság tsz. 700 Baracs, Kossuth tsz. 600 Baracs, Szorgalom tsz. 500 Baracs, Igazság tsz._____________700 összesen: 4600 Fejlesztési lehetőség (változó kultúra) 800 összesen: 5400 kultúra-megoszlás (az eredeti terü­letre von.): gyümölcsös 450 kh, szőlő 340 kh, szőlő-iskola 100 kh, kukorica 1740 kh, kertészet 610 kh, lucerna 1110 kh, cukorrépa 200 kh, és silótakarmány 50 kh. Az öntözőfürt kialakításával kap­csolatban a szövetkezetek szántó­földi öntözéseinek vetésszerkezetét, az OMMI hasznosítási tanulmá­nyában, alábbiak szerint javasol­ják: Megnevezés Járási átl. önt. gazd. % % Gabonafélék: kenyérgabona 29,5 10,4 25,5 takarmánygabona 5,1 Takarmány: évelő pillangós 9,3 18,7 egynyári szál. 25,8 önt. 16,5 7Д Kapás: zöldségkertészet 14.6 kukorica 20,2 22,8 48,7 cukorrépa 3,5 11,3 összesen: 100,—% Másodvetés: 11,4 % Az öntözött területek jelenlegi és jövőbeni %-os megoszlása: Jelenleg Jövőben Szántóföldi öntözéses termelés 100% 77,3% Öntözéses gyümölcsös 11,9% Öntözéses szőlő__________10,8% összesen: 100% 100% Csőhíd a vasmű szennyvízgyűjtője felett dék. A nyári csapadékhiány, a vízkészletek szinte teljes kimerítése (1966-ra már nincs előirányozva öntözésfejlesztés a megyében), a Séd—Nádor csatorna vízének egyre fokozódó ipari szennyezettsége, to­vábbá a több, mint 40 000 lakosú Dunaújvárosnak olcsó zöldáru el­látása, mind sürgették a Dunából történő — gyakorlatilag még kor­látlan — öntözési lehetőség kihasz­nálását. Kedvező adottság Dunaújváros­nál, hogy az öntözőfürt vízszükség­lete a Dunai Vasmű mindenkori tartalék szivattyú-kapacitásából biz­tosítható, tehát a szivattyútelep építési költsége és ideje megtaka­rítható, viszont az ipar biztonsá­gát szolgáló jelentős holt beruhá­zás — az öntözővíz-szolgáltatással — kihasználást nyer. Mivel az ipari vízszükségletek növekedése A Dunai Vasmű iparvágánya feletti csőátvezetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom