Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965-10-01 / 5. szám

Bekötés a vasmű biztonsági csővezetékébe Dilatáció-kiképzés a nyomóvezetéknél Csőhíd a vasmű zagyvezetéke felett (A nyomóvezeték 2 + 040 m szelv.-ben) Az agrárközgazdasági tanulmány szerint, a szükséges előfeltételek mellett, az öntözési többlettermelés értéke kát. holdankint több, mint 4500 Ft lesz. A módosított beruházási program — 0,2 lit/s kh átlagos fajlagos víz­sugár alapulvételével — távlatilag 1,1 m3/s vízszükségletet állapít meg. Az öntöző rendszer napi vízigénye, ápr. 15. és szept. 15. között, átla­gosan 70 000 m3 (évente 7 millió m3). Az évi áramigény kb. 3 millió KWó. A rendszer beruházása az alábbi létesítményekből áll: Nyomóvezeték. Az öntözőfürt a Dunai Vasmű II. sz. tartalék szi­vattyútelepéről kapja a vizet, acél nyomócsővezetéken keresztül. A szivattyútelepen 3 db, egyenként 1,15 m3/s teljesítményű gépegység működik, 70 m összemelési magas­sággal. Eredetileg a telep egyik nyomóvezetékére tervezték az ön­tözőfürt tápvezetékének rákapcso­lását, a partomlások miatt azonban ezt rövidebb nyomvonalra módosí­tották, ideiglenes külön vízkivétel­lel, a Vasmű szennyvízvezetékének a betorkolása felett. A helyreállí­tási munkák gyors végrehajtása lehetővé tette az eredeti vonalve­zetést, kisebb változtatással: a fürt főnyomóvezetéke ugyanis most a Hosszúvölgyben időközben lefekte­tett 0 700 mm-es biztonsági cső­vezetékpár 0+170-es szelvényéből indul ki. A nyomócsővezeték I. szakasza, mintegy 3,5 km hosszban, 1000 mm átmérőjű, 9 mm falvastagságú he­gesztett acél csövekből készült, szivárgóval ellátott beton alzatra (,,bak”-ra) fektetve. A nyomóveze­téknek az öntözendő terület hatá­ráig tartó szakasza, a különböző cső-, kábel- és útkeresztezések miatt, 25 irányváltozással, illetve töréssel épült, noha az 5°-nál ki­sebb töréseket idomdarabok alkal­mazása nélkül építették meg. Ez a vezeték-szakasz két részre oszt­ható: a 0+564 szelvénynél van be­építve a légtelenítő (155,80 m A. f.), innen esik a 0+3.421-ig, a pécsi műútig. A geodéziai szintkülönb­ség 57 m, a csőellenállási veszte­ség 9 m. A vezeték első részén a próbanyomás 13 atm., míg a másik szakaszon 7 atm. A szállítandó víz­­mennyiség 1,1 m3/s, az összemelési magasság 75 m. A nyomócsővezeték II. szakasza (a pécsi műúttól) gravitációs és 700 mm 0, 5 mm vastag snirál­­hegesztő csövekből készül, 5,9 km hosszban, 153,80 m A. f. kezdeti szinttel. A vezeték végső szakasza 500 mm-es és 2,5 km hosszú, így a tápláló fővezeték teljes hossza 12 km. A mellékvezetékek 200—400 mm­­esek, távolságuk egymástól 400— 1000 m, összhosszuk 52,6 km. A hidránsok 360 m-ként nyertek el­helyezést (teljes nyomóoldali moz­gatás!). Ide kapcsolódnak az MA-

Next

/
Oldalképek
Tartalom