Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-10-01 / 5. szám
bizarr jégfiguráit fölötte érdekesnek tartja. A „vízpártiak” viszont azt vallják, hogy az örvény nem különös világcsoda, és hab tajtékos sziklatömböt a világ számos más helyén is láthat a turista. Ezért is tanácsos tehát — mondják — a Niaigara-vízesés eredeti természeti jellegének minél hatékonyabb megóvása, fenntartása. A csodálatos természeti jelenség megóvása műszakilag megoldható feladat. A szakemberek azt. javasolják, hogy a vízesés fölé gátat kell építeni és a vizet úgy kell elvezetni, hogy a kőgörgeteg ne zuhanjon a vízesés alá. Ezenkívül a folyó medrének több szakadását is ki kell tölteni. E szakadások ugyanis töméntelen vizet nyelnek el, amely sohasem érkezik el a vízesésig és amely mennyiséggel magát a zuhatagot „rabolják meg”. Igazán hatékony beavatkozás az volna, ha az omladéktömeget eltávolítanák és a sziklahasítékokat megfelelő szilárdságú anyaggal töltenék ki. Ilymódon elejét vehetnék a Niagara vízesés további „degenerálódásának”, amelyet a geológusok számítása szerint 3—400 ezer év romboló munkája töltött fel, a Queestownban látható mértékig. V. O. VÉDÖC.AT nylonzsAkból Az Amerikai Egyesült Államok vízügyi szakemberei nylon anyagból védőgátat építettek és a Los- Angeles folyó völgyét ilyen nylongáttal sikerült megvédeniük. A védőgát 50 méter hosszú és 2,5 méter széles homokzsákokból készült amelyeket a hagyományos gyakorlattól eltérően nem homokkal vagy földanyaggal, hanem vízzel töltöttek. A víztöltés mérhetetlen előnye, hogy a folyók mentén szállítási költség nélkül korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll. Egy-egy ilyen nylongát felépítése min^ös^ze 25 percig tartott és az árvíz lezajlása után a göngyöleg viss s egyrészt gyorsabbnak, másrészt eredményesebbnek bizonyult, mint a Homokzsák visszagyűjtése. * * * A tengervíz sátlanításával foglalkozó nemzetközi szimpozion plénumának V. A. KHskó professzor, a szovjet delegáció vezetője a minap bejelentette, hogy a Szovjetunióban mór énül pqy atomenergia meghajtású üzem, amely naponta 640 ezer köbméter tengervíz édesítésére lesz alkalmas. Az üzemet két atomreaktor látja majd el a szükséges villamos energiával. Bejelentette továbbá, hogy az új nc.ayszabású létesítmény napi 64 millió kilowatt villamos áram termelésére is alkalmas. A nyugati hírügynökségek közlése szerint hasonló mű ánítése az Amerikai Egyesült Államokban tervezés stádiumában van. FÖLDALATTI TENGER A NYUGAT-SZIBÉRIAI TENGER ALATT Szovjet szakértők Moszkvából, Leningrádból és néhányan Szibériából pontos térképet készítenek a nyugat-szibériai kietlen sztyeppék alatt elterülő mintegy 50 000 km2 terjedelmű tengerről, feltüntetve elhelyezkedésén kívül annak mélységét, ásványi tartalmát. Több kerületben kísérleteznek a mélytengeri víz felszínrehozatalával, hogy azt a kietlen felület öntözésére hasznos,tsák. Külön figyelmet érdemelnek a hőforrások, melyek 0,5—3 km mélységben 100°C hőfokon találhatók. A tervezők fantáziája már oly magasan száll, hogy az Irtis folyó medrében fúrnak artézi vízért, hogy a meleg források télen is jégmentesen tartsák a folyót. Ugyancsak tervek készülnek a városok fűtésére a forróvizű, földalatti tengerből. (VDI Nachrichten 1965. júl. 28) Berényi 65. 9, 9. A VIZEK BESZENNYEZÉSE KÖLTSÉGES MULATSÁG Több mint 1 780 000 korona büntetést fizettek 1964-ben az Északmorva kerület üzemei a folyók vizeinek beszennyezése miatt. E téren legfőképpen a kohászati üzemek vétettek a vizek tisztaságát óvó törvény rendelkezései ellen, s csupán a Vitkovicei Vasmű kereken egy millió korona bírságot fizetett be Ostrava város tanácsának pénztárába. Ugyanakor a Klement Gottwald Űj Kohó 120 000 korona büntetést rótt le a törvényellenes cselekményért. A büntetésből befolyt összeg egy részét az Odera folyó szabályozására, az Opavice folyó halakkal való betelepítésére és arra fordították, hogy tanulmányt dolgozzanak ki Ostrava város ivóvízzel való ellátására. Pravda (Pozsony) 1965. I. 27. Dr. Papp Sámuel A svájci Werdhölzliben befejezés felé halad a szennyvíztisztító mű építése. A tisztítómű egyes üzemei már ma is működnek, a végleges üzembelépés azonban csak 1967-re van tervezve. Az új mű kereken 50 millió svájci frank beruházási költséggel épül és Zürichen kívül Werdhölzli Wolikon és Kilchberg, sőt részben Zumikon szükségleteit is kielégíti majd. A tisztítómű teljes kapacitása 400 0000 főre van tervezve. 156
