Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-02-01 / 1. szám
alapján irányított termelés következtében különleges fontossággal bír. Ennek felismerése — főleg a gyakorlati megvalósítás szempontjából — azonban nálunk, de a többi szocialista országban is eléggé elhúzódott. A helyzet azonban az utóbbi években megváltozott. A termelés nagyarányú gépesítése, a vállalatok összevonása, a korszerű irányítás követelménye ugyanis egyik napról a másikra kibuktatta azt a tarthatatlan ellentétet, amely egyfelől a termelés egyre modernebb gépesítése, másfelől az információs rendszer elavult manuális, jobb esetekben „manu'akturás” jellege között keletkezett. Ez a felismerés eredményezte azt, hogy a néhány esztendővel ezelőtti állapothoz képest szembetűnő fejlődés következett be. A PM. Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézetén kívül sorban alakultak meg a hasonló rendeltetésű ágazati szervek, s többek között ma már ilyen intézetek és irodák működnek a kohó- és gépipar-, a nehéz-, a könnyű- és élelmiszeripar, a földművesszövetkezeti rendszer területén. Ezek közül egyesek elektronikus számító- és adatfeldolgozó gépekkel is rendelkeznek. A termelési és irányító szervezetek folyamatban lévő összevonása különösen kiemeli e munka időszerűségét. Érthető tehát, hogy az érintett szervek gyors ütemben igyekeznek az információs rendszer technikájának lemaradását megszüntetni. MI A HELYZET A VÍZÜGYI SZERVEKNÉL? Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a gyors ütemben növekvő vízügyi, főleg építési feladatok sikeres teljesítésében milyen nagy szerepe van a gépesítésnek. Ha vannak is hiányosságok, mégis örömmel és megelégedéssel tapasztalhatjuk, hogy a rendkívül fáradságos kézi munkát mindjobban felváltják az emberi teljesítmény sokszorosát nyújtó földmunka- és egyéb gépek. E fejlődés láttán is, de főleg az előzőkben említettek miatt igen időszerű a műszaki és gazdasági adatszolgálatási és nyilvántartási rendszer korszerűsítésének napirendre tűzése. Vízügyi szerveinknél az eredmények, az adatok és mutatók regisztrálására, a műszaki és gazdálkodási adatok feldolgozására szinte kizárólag a kézi munka a jellemző. Ez viszont a feladatok bővülésével és növekedésével együtt hovatovább olyan tömegűvé válik, hogy azok határidőre történő, megbízható feldolgozása egyre inkább nehézségekbe ütközik. Ügy vélem, elég itt a műszaki adminisztráció, a bérszámfejtés, az anyaggazdálkodás nyilvántartási és adatfeldolgozási nehézségeire utalni. Ugyanakkor mind sürgetőbben jelentkezik az a követelmény, hogy az információs és nyilvántartási rendszer minden a vezetés számára szükséges adatot, mutatót, frissen és rövid idő alatt szolgáltasson úgy, hogy azok ne csak utólagos elemzésre, hanem a feladatok meghatározásában, a tevékenység tényleges irányításában az eddigieknél hatékonyabban felhasználhatók legyenek. Jelen helyzetben vízügyi szerveink információs rendszere ennek a követelménynek csak részben képes eleget tenni. A mun-* kaidő zömét az adminisztratív munka mennyi^ ségi elvégzése köti le, s az adatok feldolgozására és értékelésére — még ha az határidőre el is készül — általában késve, olyan időpontban kerül sor, amikor már az adatok preventív jellegű felhasználására nincs mód. Ennek legfőbb oka szerveink adminisztratív munkájának alacsony fokú gépesítése. Szerveink általában csak író, kézi szorzó és összeadó gépekkel rendelkeznek, ezek is a kelleténél jóval kevesebb számban és rossz állapotban vannak. Országos adatok ugyan nem állnak rendelkezésre, de az alábbi két igaz- * gatóságtól masztják. bekért adatok ezt eléggé alátá-Igazgatóság fróösszeadó Kézi neve gép gép szorzó о jelenlegi állomány 52 7 22 c ro Ni 1/1 szükséges volna 74 15 37 hiányzik 22 8 15 CD N kcD jelenlegi állomány 37 6 18 ÜJO CD szükséges volna 65 9 23 >> S3 hiányzik 28 3 5 A fenti adatokhoz hozzá kell még tenni, hogy a két igazgatóság közlése szerint a gépek 25— 30%-a selejtezendő, annyira rossz állapotban vannak és használatuk csak állandó, sok költséget felemésztő javítgatásokkal biztosítható. Tudomásom szerint nem sokkal jobb a helyzet a többi igazgatóságnál, de más szerveknél sem. Nagyobb teljesítményű számoló-, könyvelő- és számítógépek alkalmazásával csak elvétve, vállalati területen találkozhatunk. Igaz, a gépellátás országosan távolról sem kielégítő, a vízügyi szervek is csak kis hányadát kapják meg az igényelt gépeknek. Ez nagyrészt magyarázatot ad a gépesítés hiányosságaira. Szólni kell azonban az ügyvitelszervezéstől, a gépesítéstől való idegenkedésről is. Nem egyszer tapasztalható, hogy az igények ilyen irányban csak az író- és kézi rendszerű kisegítő, szorzó- és összeadó gépekig jelentkeznek, itt-ott mutatkozik csak érdeklődés a nagyobb teljesítményű számoló- és könyvelőgépek, a jelenleginél korszerűbb, modernebb ügyviteli-nyilvántartási rendszerek iránt. Ez a