Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-08-01 / 4. szám
CIj Felvevő kamera reflektorokkal és elöl éttel § Kábel Tartóhuzal Ot) Kábel tároló'[ (5) Ellenőrző berendezés Kapcsoló készülék (j) Vevő (J) Hordozható áramforrás (§) Elsötétíthető helyiség 3. ábra. Magyarországon két vízalatti televízióberendezés van. Egyik a MÉLYGEP Vállalat csőkút vizsgáló készüléke, amelyről a hidrológiai közlönyben számoltak be. A másik a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben készült és elsősorban felszíni vizekben használható (1—3. kép). Ez utóbbi 200 mm IS), 500 m hosszú reflektorokkal felszerelt kamerákból és Kékes típusú televízióból átalakított képvisszaadó berendezésből áll. A kamerát a vevővel 70 m hosszú kábel köti össze. A kamera optikája a mindenkori élesreállítás érdekében a vevőtől távvezérléssel mozgatható. A víz alatt működő ipari televízió elterjedése számos előnyével és az új berendezések kedvező tapasztalataival magyarázható. Hordozható áramforrás segítségével bárhol alkalmazhatók, sőt használhatóságuknak még a vízmélység sem szab határt, mert megfelelően kialakított vízmentes házban több száz méter mélységbe is leengedhetők. A víz alatti kamerával megfigyelt tárgyak a képvisszaadó berendezés ernyőjén jól megfigyelhetők és fényképezhetők. A felvételek bármikor ismételten megtekinthetők és a különböző időben készült képek egymással összehasonlíthatók. Természetes, hogy első hazai kísérletek eredményeként létrehozott példányok műszakilag nem vehetik fel a versenyt a sorozatban gyártott, már több módosításon átment külföldi típusokkal és tulajdonképpen gyökeres megoldást egy teljes sorozat több célú kamerával ellátott készülék beszerzése jelentene. Addig is azonban, míg erre sor kerülhet, értékes tapasztalatokat szerezhetünk a víz alatti televízió alkalmazását tekintve saját készülékeinkkel is. Kránicz László tud. főmunkatárs, VITUKI A jugoszláv Mezőgazdasági és Erdészeti Államtitkárság elkészítette a vízügyi törvény tervezetét, melyet a Szövetségi Végrehajtó Tanács gazdasági bizottsága az 1964. június 9.-i ülésén vitatott meg. A törvénytervezet bevezetőben rögzíti azt az elvet, hogy a vizek a társadalom tulajdonát képezik és annak védelme alatt állanak. A tervezet szerint a vizek általános érdekű használata, hasznosítása, védelme és a kártételei elleni védekezés a társadalmi-politikai szervek feladata. E feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetről a vízügyi és egyéb szervek, valamint az egyes érdekeltek tartoznak gondoskodni. A vízügyi, vagy más szervek által a vízgazdálkodási létesítmények útján nyújtott szolgáltatásokért a vízhasználók megfelelő térítést tartoznak fizetni, melynek mértékét a közvetlen haszon arányában kell megállapítani. Jugoszláviában nincs az egész országra kiterjedő hatállyal bíró egységes vízügyi törvény, a vízügyi kérdéseket az egyes köztársaságok saját jogszabályaikkal rendezik. Az egységes szövetségi törvény megalkotásának szükségessége megmutatkozott a Horvát Szocialista Köztársaság illetékes szerveinek (Köztársasági Vízügyi Igazgatóság, Vízi Egyesülések Szövetsége, Sporthorgászok Szövetsége, Egészségügyi Szolgálat, Turista Szövetség) június 9.-i együttes tanácskozásán, ahol megállapították, hogy a vízgazdálkodási problémák megnyugtató megoldása nem lehetséges egyetlen köztársaság keretei között, még akkor sem, ha az illető köztársaságnak van saját vízügyi törvénye, s elkerülhetetlen az egész Jugoszláviára hatályos egységes vízügyi törvény megalkotása. (Politika) Hollandiában a „Delta”-terv” keretében a Rajna és Maas torkolati ágait lezárják, csak kettő marad szabadon Amszterdam, illetve Rotterdam felé. A Haringvliet-ágat például 17, egyenként 60 m széles zsilipű gáttal rekesztik el. Szökőár esetén a víz elől a zsilipeket lezárják, így nem kell többé a pusztító áradásoktól tartani. Ez a munka 4 milliárd holland forintot emészt fel és 1968-ra készül el. (The Dock and Harbour) A tiroli Kauner-völgyben épül Ausztria legnagyobb völgyzárógátja. A 600 m hosszú és 420 m talpszélességű gát építésénél 7,1 millió köbméter anyagot mozgatnak meg. Mögötte 140 millió köbméter vizet lehet tárolni, mellyel évente 570 millió kWó árammennyiséget állítanak majd elő. (Bohren—Sprengen) 121
