Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-08-01 / 4. szám
A l-hermál-vízzel is gazdálkodnunk kell Nagyon sokféle vízgazdálkodási feladatunk van nekünk. Ez a megállapítás nemcsak országosan, hanem egy-egy vízügyi igazgatóság működési területén is érvényes. Nem baj ez, sőt így kell lennie, mert célunk a vízgazdálkodás egy-egy területen történő teljes összefogása. Minden rendű vízügyi problémát össze kell hangolnunk s úgy kell gazdálkodnunk a vízzel, hogy annak az eredményeképpen necsak a vízgazdálkodást fejlesszük önmagában, hanem annak fejlesztése által a vizet igénylő népgazdasági ágazatokat kielégítsük s hozzájáruljunk azok fejlesztéséhez, vagy éppen azoknak a védelmét szervezzük meg. Üj szín, új probléma a feladataink között a hőenergia felhasználása során jelentkező vízügyi, vízgazdálkodási feladat: A thermálkutak által a föld felszínére hozott thermálviznek a szabályozása. Az a célom ezzel a néhány gondolattal, hogy a Délalföld, az alsó Tisza vidékének ezt a kincsét idejében, még a kutatás pillanatában igyekezzünk megismerni s az élet természetes folyamatába bevezetni. Hasznosságának feltétel nélküli elismerése mellett a járulékos vízgazdálkodási problémákat úgy oldjuk meg, hogy azok sem a vízgazdálkodáson belül más szakágazatokat, sem azon kívül más népgazdasági ágazatokat ne zavarjanak s minél eredményesebben szolgálhassák azokat a célokat, melyek teljesülését joggal várjuk itt, hazánknak energiában az egyik legszegényebb területén. A kétezer méternél mélyebb, vagy más, e mélység feletti rétegekből a felszínre hozott ún. thermálvíz (hévvíz), amint a térszín felett megjelenik, azonnal problémát jelent a területileg illetékes vízügyi igazgatóságokon. Amíg a víz fel nem ér a föld felszíne fölé, addig az a népgazdaságunk kincse, amint felért, máris káros vízzé válhat, melyet el kell vezetni, mégpedig úgy, hogy az sem az ipari, sem a mezőgazdasági, sem más ágazatnak kárt ne okozzon. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy hiába van általánosan rendezve a feltárás, stb. kérdése, hiába van népgazdasági szinten koordinálás elrendelve, a feltárt thermálvíz, a föld felszínére kerülése pillanatában most még csak gondot jelent, mert sokszor nemcsak a járulékos, kapcsolatos feladatok nincsenek megoldva, hanem az elsődleges feladat — maga a cél — a hőenergia hasznosítása sincs rendezve. Bármennyire is fontos a fő cél, a hőenergia felhasználása és az bármennyire sürgősen is valósítandó meg, az bennünket „hivatalból” mégis csupán csak érint. A vízügyi szervezet a víz elvezetése, szabályozása érdekli, ez a mi gondunk, ez a mi feladatunk. Azonban a nehézségek is itt kezdődnek! A fúrásnak van terve. A végső cél megvalósításához vízjogi engedély is kell. Rossz szándék senki részéről sincsen. Eddig nincs is hiba. A hiba ott kezdődik, hogy egyrészt: A felszínre hozott thermál-víz azonnali energia felhasználása a legritkább esetben van biztosítva. Ebben az esetben azonban a felszínre hozott kincs már okozhat s okoz is kárt, ha a legmegfelelőbb feltételek között nem tudjuk azt a befogadókban, mint csurgalék vizet elhelyezni. Másrészt: ott a hiba, hogy a thermálvízből nem lehet az energia felhasználásakor minden hőt elvonni. A csurgalék thermálvíz még viszonylag igen meleg s ezért az oxigén elvonó hatása roppant nagy. Ezenkívül a vegyi összetétele használat előtt s használat után is általában igen káros, pl. a mezőgazdasági felhasználását véve figyelembe. Üj feladtunk tehát kettős. A befogadók biológiai egyensúlyát nem szabad megzavarni s mivel vízkárt még ilyen esetben sem okozhatunk, a thermálvíz (csurgalék thermálvíz) elvezetését és elhelyezését megjelenéskor azonnal biztosítani kell! A „Vízgazdálkodás” f. é. 2. számában (50— 52. o.) megismerhetjük az Országos Vízkutató és Fúró Vállalatot (OVIKUV) s működését, feladatát, technológiáját, stb. megpillanthatjuk. Nem a feladatom, hogy részletezzem a ma használatos módszereket, amelyek segítségével a thermálvíz hőneregiájához hozzájuthatunk. Csak attól a pillanattól foglalkozom a thermálvízzel, amelyben az a föld felszínére kerül. Mi is történik ekkor? A tervezett fúrás sikeres volt s „x” talphőmérsékletű, „y” vegyi összetételű thermálvíz került „z” 1/perc mennyiségben a föld felszínére. A fúrás tervszerű volt, engedélyezett volt, de a felhozott thermálvíz adatait csaík a fúrás után lehet megállapítani. A kapott eredmény fogja majd keretek közé azt az igényt, melynek teljesítését joggal várja a beruházó a kivitelezőtől. Hajtatóháznak a fűtését, üzemnek, üzemrésznek a fűtését, hőellátását, városrész-, lakótömbnek a fűtését, stb. kell biztosítani. Csak ezek után kerül a sor a hőenergia felhasználás technikai körülményeinek tervezésére. Az lehet, hogy a „piacon” ilyen, vagy olyan technikai berendezés kapható, de adott esetre általában átalakítás nélkül egyik sem alkalmas. Elvileg tovább is lehetne folytatni a lehetséges esetek felsorolását, anélkül azonban, hogy egy dologban tévednénk! A felsorolt és fel nem sorolt esetek folyamatot adnak s e folyamat végrehajtásához a helyes és előrelátó tervezés esetét is feltételezve, időre van szükség. A megvalósuló folyamathoz szükséges idő pedig, már attól a pillanattól tart, melyben a thermálvíz a föld felszínére jutott s annak elvezetését és elhelyezését — a befogadóba — kár okozása nélkül kell megoldani. 109
