Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-08-01 / 4. szám
Az ilyenféle megoldandó esetek korábban már a szénhidrogén kutatás járulékos problémáiként megjelentek a mi területünkön is. Először Békés megyében, legújabban Csongrád megyében is. Ezekről azért szükséges megemlékezni, mert a szénhidrogén kutatás tervezése sehol semmilyen hátrányt nem szenvedett volna és nem szenvedne ma sem, ha egy „non putarem” esetre minden fúráshoz az esetleg feltörő s kárt okozó víz elvezetésének akár csak a nyomvonalas helyszínrajzát engedélyeztetnék vízjogilag az illetékes elsőfokú vízügyi hatóságnál. (Ez esetben pl. nem, vagy kevesebben lennénk ágyból kiugrasztott vízügyi igazgatók, vagy más dolgozók; honvédség bevetése nem történne végszükség esetén közveszélyokozás elhárítására, stb.) Legújabban — egyelőre ugyancsak kutatás formájában — a thermálvíz, e víz hőenergiájának felhasználása, illetve fel nem használása jelent vízügyi problémát. Helyes a 10 219/1961. sz. G. B. határozat s annak 4. pontja, mely szerint — a hévvizek komplex hasznosítása és a hévvízgazdálkodás koordinálása az Országos Vízügyi Főigazgatóság feladata. Ebben az esetben tehát, eltérően a szénhidrogén kutatás felhozott példájától, már nemcsak igényünk a vízjogi rendezés, hanem el nem odázható kötelességünk is. Vannak természetesen belátást követelő és azt érdemlő nehézségek is, de hamarosan rendet kell tennünk ezen átmeneti időszakban is, mert haj nem, akkor kárt okozunk, nem pedig hasznot a felszínre hozott kinccsel, a thermálvízzel s annak a hőenergiájával. Nézzük meg, hogy milyen kérdések vetődnek fel s milyen kérdések tartanak számot a helyes vízgazdálkodás szempontjából a legsürgősebb rendezésre: 1. A föld felszínére került thermálvíz sorsa a hőenergia felhasználásáig? 2. A fel nem használt hő milyen hőfokon tartja az elvezetést igénylő csurgalék thermálvizet? 3. Az elvezetést igénylő víz hőmérséklete és vegyi összetétele. 4. A thermálvíz tömegének és hőfokának változása az év folyamán? 5. A befogadó vizének viszonya a csurgalék thermálvízhez, figyelemmel az év folyamán történő változásokra? 6. A befogadó s a csurgalék thermálvíz viszonyának kritikus állapota? 7. A biológiai egyensúly biztosítása? Stb., stb. Ha ebben a rövid kis írásban a felvetett kérdéseket sora venném és azokat boncolgatva határozott választ adnék a thermálvíz vízgazdálkodási problémáira, joggal érhetne az a kritika, hogy miért igyekszem abszolutizálni éppen ezt a kérdést?! Távol áll tőlem ez a törekvés? Célom, amint már mondottam, az, hogy gondolatokat adjak e mind kellemetlenebbé váló kérdés vízügyi rendezéséhez. Amint az 1. táblázatban és térképvázlaton feltüntettem, a thermálvizek nagyobb részben a Tisza folyó vonalán helyezkednek el. Ott nincs is különösebb nehézség — egyelőre —, ahol közvetlenül a terület f őfolyó ja, vagy annak mellékfolyói a befogadók. A gond ott kezdődik, a csurgalék thermálvizekkel, ahol a befogadó valamely csatorna, természetes vízfolyás (öntözőcsatorna, vegyes üzemű csatorna), holtmeder, stb. A veszély természetesen a befogadó intenzív használatának növekedésével rohamosan növekszik (öntözés, halastó, stb.) Az elsőfokú vízügyi hatóság tehát csak akkor adhasson a thermálvíznek a föld felszínére hozatalára engedélyt, ha a föld felszínére érkező thermálvíz vagy annak, a hőenergia felhasználása után visszamaradó s elhelyezést igénylő része a legközelebb fekvő, vagy a bevezetésre, elhelyezésre a legalkalmasabb befogadóban, korábbi vízjogi engedéllyel bíró érdeket nem sért. Mivel a thermálkút generál tervében eddig a csurgalék thermálvíz elvezetése, elhelyezése nem szerepelt, az engedélyező elsőfokú vízügyi hatóság abba a kellemetlen helyzetbe került, hogy mivel a thermálkút fúrása ellen nem tehetett észrevételt (nem is akart), kénytelen, volt — jó meggyőződése ellenére s ez ma is így van — a thermálkút ún. berobbantását megtiltani s a thermálvíznek a föld felszínére hozatalát megakadályozni! Ez az eljárás természetesen senkinek sem tetszik. (Nekem sem!) A beruházónak, kivitelezőnek többletköltséget és időveszteséget jelent, a berendezés stb. nincs kellőképpen kihasználva. Hiába van meg a „varázsige”: Kísérleti fúrás — a hivatalos és nem hivatalos köztudatban — a mesterségesen a felszínre hozott víz (thermálvíz) senkinek nem okozhat kárt! Mi tehát a teendő? Nem lehet elégséges az olyan beruházási program, melyben nincs megjelölve: 1. A föld felszínére kerülő thermálvíz sorsa, a felszínre kerülés pillanatától a felhasználás időszakáig, továbbá ezen időszakban, majd 1. ábra. A szegedi Ogyessza városrész építés alatt. Hőközpont (thermálvíz fűtés). 110
