Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-08-01 / 4. szám
3. táblázat A vízvezeték- és csatornahálózatok 1962. év végi hosszának megoszlása csőanyag szerint Hálózat anyaga Hálózat hossza Vízvezetékhálózatok: km % Acél 1 692,7 16,7 öntöttvas 3 886,1 38.3 Aszbesztcement 4 242,3 41,9 Műanyag (PVC) 25,6 0,3 Vasbeton 11,1 0,1 Egyéb 275,0 2,7 összesen: 10 132,8 100,0 Csatornahálózatok: Égetett agyagcső 242,8 5,7 Betoncső 2 918,9 68,7 öntöttvascső 17,0 0,4 Helyszínen épített beton 562,8 13,3 Egyéb anyag 506,7 11,9 összesen: 4 248,2 100,0 vezetékek hálózatában 385 km hosszú acél- és 112 km kovácsoltvas cső volt beépítve, ami ezek összes vezetékhosszának 49%-át, ill. 14%-át, együtt közel kétharmadát tette ki. A csatornahálózatok anyagát és szerkezetét elsősorban a szükséges méret határozza meg. Kis átmérőjű vezetékek savas szennyvizeknek megbízhatóan csak égetett agyagcsövekből fektetve állanak ellen. Tekintve, hogy korróziós hatásoknak minden ipari szennyvizet szállító csatorna ki van téve, az országban fekvő 243 km hosszú égetett agyagcső (az összes vezetékhossz 5,7%-a) távolról sem elégséges ahhoz, hogy a hálózatok idő előtti tönkremenetelével ne kellene számolni. Sajnos, az égetett agyagcsövek alkalmazását azok hazai gyártásának huzamos szünetelése, illetve korlátozott volta évtizedek óta fékezi. A csatornák legelterjedtebb anyaga a beton. Az előregyártott betoncsövekből készült vezetékek képezik a csatorna-VIZVEZETEK HÁLÓZATOK 3689,6km 2,0% 41,9% Щ3% BUDAPEST VIDÉKI VÁROSOK ЗбЗВАкт KÖZSÉGEK 1678,0km ü.6%, 6946km _ egyéb Sí*! hetgsiini beton W% »8888888^ elöregyirtottbeton égetett agyag CSATORNAHÁLÓZATOK 3. ábra. Vízvezeték- és csatornahálózataink 1962. évvégi hosszának megoszlása csőanyag szerint. hálózat több, mint kétharmadát (3. táblázat). Helyszínen betonozott vezetékek átalában csak nagy városok egyesített rendszerű csatornahálózataiban, főgyűjtőként épültek. Erre utal, hogy az összes ilyen csatorna több, mint fele az egyesített rendszer szerint csatornázott fővárosban található, de itt is csak az összes vezetékhossz 17%-át képviseli, mert a kisebb főgyűjtők és mellékgyűjtők előregyártott csövekből készültek. Az egyéb anyagból épült csatornák nagyrészt a múlt századból, vagy még régebbről ránk maradt terméskőből, téglából, stb. falazott csatornák. A HÁLÓZATOK MÉRETE A vízvezeték- és csatornahálózatok méretei a szállítandó ivóvíz, illetve szenny- és csapadékvíz mennyiségétől függenek. A vízvezetékhálózatok hosszának megoszlását csőátmérő szerint a 4. táblázat szemlélteti. A tűzoltási előírások szerint megengedhető legkisebb ÍR 80 mmnél szűkebb csövek az összes vezetékhossz közel negyedrészét teszik ki, e hálózatok cseréjét mielőbb végre kell hajtani. A vízvezetékek hosszának 29%-át a ÍR 80 mm, 19%-át a ÍR 100 mm-es csövek képezik, melyek jórészt az elosztóhálózatokban fekszenek. 20% a részaránya a ÍR 125—150—175—200 mm méretű csöveknek, melyeket kisebb településeken főnyomócsőként, nagyobb városokban elosztó hálózatként alkamaznak. A csatornahálózatok több, mint fele kör-, harmada tojásszelvényű, közel 10%-uk más alakú (párizsi, félpárizsi, békaszáj, szelvény, boltozott csatorna, stb.), főként nagyméretű vezeték (4. táblázat). 4. táblázat A vízvezeték- és csatornahálózatok 1962. év végi hosszának megoszlása méret szerint Hálózatok mérete (alakja) Hálózat hossza és megoszlása km Vízvezetékhálózatok: ÍR 79 mm-nél kisebb 2 327.1 23,0 ÍR 80 mm 2 924,6 28,9 ÍR 100 mm 1 896,9 18,7 ÍR 101—200 mm 2 001.9 19,7 ÍR 201—300 mm 592.5 5.8 ÍR 301—500 mm 241,0 2,4 ÍR 501—999 mm 125.8 1,2 ÍR 1000—1200 mm 23,0 0,3 összesen: 10 132,8 100,0 Csatornahálózatok: ÍR 20 cm 635,6 15,0 ÍR 21—30 cm 976,6 23,0 ÍR 31—50 cm 563.3 13,3 ÍR 51—100 cm 225.6 5,3 ÍR 101 cm-nél nagyobb 38,2 0,8 Körszelvény összesen: 2 439,3 57,4 30/45 cm 247,1 5,3 40/60 cm 237,5 5,6 50/75 cm 679.6 16,0 90/135 cm 198,4 4,7 100/150 cm 49,0 1,2 Tojásszelvény összesen: 1 411,6 33,3 Egyéb 397,3 9,3 Csatornák összesen: 4 248,2 100,0 Érdemes megjegyezni, hogy a csatornák hosszának csak mintegy 30%-a (kereken 1300 km hosszú) mászható szelvényű, ami azok tisztításának végrehajtása szempontjából jelentős tényező. Szitkey László 108
