Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-06-01 / 2. szám
44 vízgazdálkodás 3. táblázat Népgazdasági szinten: a) Felületi módszerekkel végrehajtott szántóföldi (de nem rizs) öntözés költsége átlag — — — — — 600 Ft/kh b) Beépített (félstabil) berendezéssel végzett szántóföldi öntözés költsége: 1000 m1 á 1,05 Ft/m3 — — 1050 „ c) A 2000 1/perc teljesítményű hordozható berendezésekkel végzett öntözés költsége: 1000 m3 á 1,45 Ft/m3 1450 Termelőszövetkezeti üzemi szinten: a) Felületi módszerekkel végrehajtott szántóföldi öntözés költsége átlag — — — — — — — — 500 Ft'kh b) Beépített (félstabil) berendezéssel végzett szántóföldi öntözés költsége: 1000 m3 á 0,73 Ft/m3 — — 730 „ c) A 2000 1/perc teljesítményű hordozható berendezésekkel végzett szántóföldi öntözés költsége: 1000 m3 á 1,13 Ft/m3 — — — — — — — — — — ИЗО „ ható meg és speciális adottságok (csekély vagy felszín alatti vízkészlet, az azbesztnyomócső hiánya) nem indokolják a hordozható berendezések alkalmazását, — a hordozható esőztető berendezéseket csak ott célszerű alkalmazni, ahol az előbb említett speciális adottságok a nagyüzemi öntözés helyett a középüzemi öntözést indokolják. Az elmondottakból látható, hogy az öntözés minőségi fejlesztése során elérkeztünk oda, hogy a nagyüzemi esőztető öntözést hazánkban is megvalósítsuk és széles körben elterjesszük. Az első ilyen berendezés építését Kalocsa közelében, 7500 kh-on már az idén megkezdtük. További feladatunk az, hogy az e berendezések elterjesztésének útjában álló akadályokat: az azbeszt-nyomócsöveknél és az előregyártott vasbetoncsöveknél mutatkozó gyártási kapacitáshiányt megszüntessük, a berendezések hasznosításának alapfeltételeit: az öntöző gazdaságok üzemi fejlesztését, a talajerő fenntartását, a járulékos beruházások végrehajtását, a szükséges szakembereket biztosítsuk. Budavári Kurt Péch József (1829-1902) a 75 éves magyar vízrajzi szolgálat megalapítója 1902. november 18-án rövid hír adta tudtul a magyar műszaki társadalomnak, hogy Péch József oki. mérnök, az Országos Vízépítési Igazgatóság Vízrajzi osztályának megalapítója és vezetője meghalt. 1829. január 4-én született Nagyvárad-Olasziban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, majd Selmecbányán és Pozsonyban végezte. Perczel Mór hadseregében végigharcolta a szabadságharcot. 1849-ben mint tiszthelyettes, megsebesülve fogságba került. Felgyógyulása és kiszabadulása után szerezte meg a mérnöki oklevelet, amely a legutolsó magyar nyelven kiállított diploma volt az alkotmány helyreálltáig. Mérnöki munkásságának kezdetén (1853) folyamszabályozási, vízrendezési munkáknál dolgozott. Résztvett a Tárná és Zagyva szabályozási élőmunkáiban, a Tisza szabályozásában, a dunai ártérfejlesztésben, majd a temes—bégavölgyi szabályozások előmunkálataiban. Közben tanulmányúton járt Belgiumban és más külföldi országokban. 1873-tól a bégacsatornai hivatal főnöke. Ekkor készítette el az óteleki és péklapusztai mintaöntözések terveit. Temesvári működéséhez fűződik a Temesvidéki Magyar Mérnöki Egylet megalapítása is, melynek éveken át titkára volt.
