Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
4 VÍZGAZDÁLKODÁS Oieizldu Qó-ZMjfi a reformkor kiváló vízimémöke. (1786-1852) Az utóbbi időben szocialista építő munkánk sokoldalú napi feladatainak és jövőt formáló irányelveinek tisztázása mellett — számos törekvés nyilvánul meg nemcsak a harcos forradalmi hagyományok, hanem a békés építés, a a termelőerők fejlesztésével kapcsolatos haladó hagyományok feltárása terén is. Ez a cikk is azt célozza — természetesen a teljesség igénye nélkül—, hogy egy olyan területre vigye el az olvasót, amely haladó hagyományaink ápolása szempontjából bizonyára nem lesz érdektelen: ez pedig a reformkor — második honfoglalásként emlegetett — vízépítési munkáinak időszaka és abban Beszédes József kiváló vízimérnök szerepe. Ennek a múlt század első felére történő visszapillantásnak nemcsak történelmi szempontból van jelentősége, hanem gyakorlati vonatkozásban is. Ugyanis azok a jelentősebb — gyakran az ország egyes tájainak arculatát is átformáló — vízépítési munkálatok is, amelyek később kerültek végrehajtásra (pl. a Tiszalöki Duzzasztómű és a Keleti Főcsatorna megépítése stb.) szervesen kapcsolódnak azokhoz a nemzetközi viszonylatban is kimagasló nagyszerű alkotásokhoz, amelyeket a reformkor nagy vízi-í mérnökei a nép érdekében, az ország társadalmi és gazdasági haladásának szolgálatában a lecsapolási, ármentesítési, belvízrendezési és folyószabályozási munkák terén végeztek. Köztudomású, hogy a másfélszázados török hódoltság alatt hazánk mezőgazdasága visszafejlődött, a művelés nélkül maradt területek nádasokká váltak, sőt nemegyszer egy-egy vízfolyás elterelésével, elgátolásával szándékosan árasztottak el kisebb-nagyobb területeket, mivel a víz és a mocsarak jelentették az Alföld népe számára a legbiztosabb védelmet. A XVIII. század elején az ország gazdasági újjászervezésének feladatai között fontos helyet foglalt el a török korszak pusztításai következtében elvadult állapotok megszüntetésének gondolata, mivel azonban az elvégzendő munkálatok gazdasági előfeltételei hiányoztak, azért ekkor csak a kisebb, helyi jelentőségű vízrendezési feladatokat oldották meg. Csak jóval később, a nemzeti öntudatra ébredés szellemi légkörében értek meg a tervszerű, nagyobb szabású munkálatok végrehajtására alkalmas gazdasági és egyéb előfeltételek. A reformkor gazdaságpolitikai célkitűzéseinek talán egyik legjelentősebb érdeme az volt, hogy felismerte a vízügyi munkák szerepét az ország gazdasági életének fejlődésében. Ennek a felismerésnek tulajdonítható, hogy Széchenyi István gazdaságpolitikai programjának előkészítői Beszédes József Siófokon felállítandó szobrának gipszmodellje. — Vigh Tamás szobrászművész alkotása sorában jelentős szerepet játszottak a magyar vízimérnökök, akik közül tehetségükkel, maradandó, zseniális alkotásaikkal elsősorban Vedres István, Beszédes József és Vásárhelyi Pál tűntek ki. E cikk keretében nem áll módunkban mindhármuk tevékenységét méltatni, hanem csak Beszédes József életművének rövid összefoglalására szorítkozunk. Annak ellenére, hogy Vásárhelyi Pál neve jobban a köztudatban él mint Beszédesé, nehéz volna nyugodt lelkiismerettel azt állítani, hogy kettőjük közül egyik nagyobb volt a másiknál. Ha Vásárhelyi Pál nevéhez a lecsapolás, ármentesítés és folyószabályozás sikere fűződik, Beszédes Józseféhez a lecsapolásokon kívül még a mesterséges víziutak és vízerőkihasználás kezdeményezése is, ezenkívül elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar műszaki irodalom megteremtése terén, és mint európai látókörű közgazdasági író is elismerésre méltó munkát végzett. Beszédes Józsefet társadalmi helyzete is kijelölte arra, hogy szerepet vállaljon abban a csoportban, mely a felvilágosodás eszményeinek őrzésével, gyakorlati gazdasági tevékenységével a nemzeti öntudat ébren tartásán, a reformkor előkészítésén munkálkodott. Mélyről jött, egyszerű szülőktől származott. Apja szántóvető szegény parasztember volt. 1786. február 12-én született Magyar-Kanizsán. 13 éves koráig szülővárosa elemi iskolájában tanult, majd 1800-ban Szegedre került és itt folytatta tanulmányait, miközben maga is tanítással foglalkozott. Emellett mint iskolai „kurátor”, favágással, kályhafűtéssel, iskolasepréssel kereste kenyerét az ottani rajziskolában, amelynek tanulója volt. Mindemellett a tehetséges fiú kitűnően végezte az algimnáziumot. Ekkor német nyelvre Temes
