Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
vízgazdálkodás 3 mély rések kialakítására, amelyeket bentonitos keverékkel kitöltve tökéletes vízzáró függöny állítható elő. Természetesen ezeknek a gépeknek a beszerzése kizárólag árvízvédelmi célokra nem gazdaságos, de ha figyelembe vesszük az előttünk álló tározó és völgyzárógát építési programot, behozataluk a vízépítőipar részére mindenképpen indokolt. A műszaki fejlesztés egyik legjobban elhanyagolt területe az árvízvédelmi töltések fenntartása, ahol — ellentétben az építéssel — még ma is úgyszólván teljesen a régi, korszerűtlen, gazdaságtalan kézi munkára vagyunk utalva. Ezen a téren is előre kell lépnünk, mert ügyes szervezéssel és helyes géplánc kialakításával a töltésdomborítástól a fűkaszálásig minden munkafolyamat gépesíthető. A kezdeti lépéseket néhány igazgatóság már megtette, most a tapasztalatok kicserélésén és széleskörű elterjesztésén van a sor. Ugyanez vonatkozik a véderdőtelepítés komplex gépesítésére is. Árvízvédelmi felszerelésünket hosszú gyakorlat és tapasztalat alakította ki, de anyagaink és felszerelésünk egy része ma már nem korszerű. A védekezés még zömmel a kézi munkán alapszik. A legsürgősebb feladatok közé tartozik a védelmi felszerelések és a védekezési módszerek fejlesztése. A műanyag felhasználása széles lehetőséget biztosít mind a hullámverés elleni, mind az egyéb védekezésnél (pl. műanyagzsákok használata stb.). Ugyancsak korszerűsítésre szorulnak a régi, nehézkes, fából készült istrángos cölöpverők. Elkészült ugyan a VÍZGÉP által gyártott alumínium csővázas cölöpverő prototípusa, de végeredményben ez is csak kézi erővel mozgatható, tehát nem korszerű. A hírszolgálat fejlesztésében jelentős eredményeket értünk el. Hagyományos vezetékes telefonrendszerünket fokozatosan építjük ki korszerű vivőfrekvenciás hálózattá, amelyen egyszerre 10—15 beszélgetés is lebonyolítható anélkül, hogy azok egymást zavarnák. A vízügyi szolgálat ma már kiterjedt URH hálózattal is rendelkezik. 1965-ig minden igazgatóság rádióösszeköttetése kiépül. A földi fix telepítésű adók mellett gépkocsira, hajóra és repülőgépre szerelt berendezésekkel a legszorosabb összeköttetés biztosítható a védekezési szakaszokkal. Eredményeket értünk el az automatikus vízállástávjelzés terén is, amelyet a jövőben széles körben alkalmazni kívánunk. Egy rövid cikk keretében természetesen nincs mód a kérdések vagy az eredmények szélesebb körű ismertetésére, csupán az árvízvédelem néhány jelentősebb műszaki fejlesztési eredményére és a megoldandó feladatokra kívántam rámutatni. Szakszervezetünk XXI. Kongresszusa célkitűzéseiből A közeli napokban ül össze a MEDOSZ XXL Kongresszusa, amit a vízügyi dolgozók is nagy érdeklődéssel várnak, mivel itt egyaránt megvitatásra kerülnek élet- és munkakörülményeikkel kapcsolatos kérdések, továbbá a vízügyi szolgálat gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását elősegítő javaslatok is. Ilyen szellemben került összeállításra a határozati javaslat-tervezet is, mely szerint a MEDOSZ segítséget nyújt az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és szerveinek a második ötéves tervben megvalósítandó — mintegy 15 milliárd forintot kitevő — beruházási és fejlesztési feladatainak megoldásához, így különösen: a) A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével az eddig sokszor külterjesen alkalmazott öntözési módszerekről, a belterjes, korszerű nagyüzemi öntözőgazdálkodásra való áttéréshez, továbbá az öntözött területeknek 640 000 kh-ra történő kiterjesztéséhez. b) A termelés biztonságának növelése érdekében az árvízvédelmi művek további fejlesztéséhez, ezzel mintegy 310 000 kh-nak az eddiginél biztonságosabb megvédéséhez, különös tekintettel a társadalmi erők mozgósítását illetően. c) A belvízlevezető művek vízemésztő képességének 5%-kal történő növeléséhez, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló területekről a belvíz 22—24 nap alatt levezethető legyen. A Sajó és a Tárná, valamint egyes kis vízfolyások rendezésével újabb 85 000 kh-on a a termelés biztonságosabbá tételéhez. d) A falusi lakosság jó ivóvízzel való ellátása céljából további mintegy 150 községben törpevízmű társulatok szervezéséhez. e) A nehéz, fizikai munkát igénylő földmunkák gépesítésének a jelenlegi 68%-ról 85 %-ra történő felemeléséhez. f) A vízügyi dolgozók — ideértve vízgazdálkodási társulati dolgozókat is — szociális és munkásellátási helyzetének további javításához. Fenti, rendkívül jelentős feladatok megoldása csak úgy valósulhat meg maradéktalanul, ha kellően érvényesül a szakszervezeti tagság és általában a dolgozók aktív közreműködése. Ennek a szellemnek a kialakításához kérjük szakszervezeti aktivistáink hathatós segítségét. Sz. J. Medosz
