Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
16 VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodási tevékenység a gépesítés folytán egyre fokozottabb kapcsolatba kerül a gépiparral, a gépészettel. Ennek a kapcsolatnak mindinkább erősödő láncszeme a VÍZGÉPÉSZETI VALLALAT. Amikor az 1949 óta működő Öntöző NV-ok egy részének összevonásából, 1959. január 1-én megalakult a VÍZGÉP, feladatainak fele részét a kunhegyesi és gyulai öntözővállalatok korábbi munkájának folytatása, azaz öntözés-üzemelés alkotta. A másik félrész javító és karbantartó jellegű műhelymunkákból, tehát gépészeti tevékenységből adódott. De négy év alatt gyökeresen változott a helyzet. 1962-ben az öntözésüzemelésből a vállalati tervteljesítésnek már csak 28%-a adódott, 11%kal részesült az időközben főleg a törpevízművek építésének segítését célzó építőipari gyárrészleg és 61%-kal a gépészeti tevékenység. A kétfajta, építő és gépipari tevékenység együttes aránya tehát 72%. FKT—250 típusú, sorozatban készülő szivattyúk Végszerelt szivattyúaggregátor A vállalat időközben — amint azt Varsa Ferenc munkaérdemrendes igazgató mondja — minőségben is változott. A korábbi — főleg műhelyjellegű javító — gyártómunka helyére gyáripari, nem egy esetben sorozatgyártó tevékenység lépett. De sajnos csak a gyártmányok mutatják ezt a fejlődést. A gyártás módszerei — főleg az épületek korszerűtlensége miatt — legtöbbnyire továbbra is műhelyjellegűek. Csak egy példát mond erre Denke László főmérnök: a több tonna súlyú gyártmányok készítéséhez, szereléséhez, rakodásához egyetlen daruval sem rendelkeznek! A nehézségeket mégis leküzdötték. Ha kellett, épületet emeltek, ha nem volt daru, görgőkön mozgatták a darabokat. S hogy nem rosszul, mutatja 1962. évi tervteljesítésük is! 106,4°Vöt értek el, valamennyi mutatójuk kedvező, így joggal pályázzák meg az „Élüzem” címet. A vállalat öt fő egységre tagozódik. A központra, az I. számú kunhegyesi, Kiss József vezette, a II. Szögi Antal vezette gyulai, a Kvassayzsilipnél levő, Foky József vezette III-as, és a vízellátási építő tevékenységet végző, Szántay Albin vezette IV-es gyáregységre. 1964-ben újabb gyáregység csatlakozik a korábbiakhoz, a Lajosmizsén felépülő V-ös. Joggal várnak az új, már a tervezésnél is gyáregységként — s nem műhelyek bővítgetésével — épülő, korszerű berendezésű teleptől ugrászerű fejlődést, hiszen egymagában feleakkora gépészeti Varsa Ferenc igazgató
