Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
A film fontossága az oktatásban, ismeretterjesztésben, felvilágosításban, dokumentációban és propagandában nem szorul méltatásra. Fontosságát a vízügyi szolgálatban is jól tudják, ezért 1959 óta rendszeresen készülnek — egyelőre főként ismeretterjesztő filmjeink. Mivel elsőrendű feladatnak a minél szélesebb körű ismeretterjesztést tekintettük, a filmek alkalmasak nemcsak szakmai, de nagyközönség előtti, tv-beni bemutatásra is. Ahol a téma fontossága vagy jellege szükségessé tette, színes filmet készítettünk. Filmjeink hangosak, így mód nyílt a képsorok magyarázatára, kifejező, aláfestő zene alkalmazására is. Jelentős a filmek más szerveknél, pl. filmszínházakban, oktatási intézményeknél, tv-ben történt forgalmazása is, de természetesen még nagyobb a szerveinken belüli filmforgalom. Mégis, úgy tűnik, nem mindenütt egyforma a filmek iránti igény. Ennek érdekében ismertetjük filmjeinket, azok rövid tartalmát — megemlítve, hogy a filmek az OVF tájékoztatási szolgálatától (Bp, V. Alkotmány utca 29. III. 310.) előzetes igénylés alapján, térítésmentesen kölcsönözhetők —, a fontosabbak pedig a vízügyi igazgatóságoknál és megyei filmtáraknál is megtalálhatók, onnan is kölcsön vehetők. Legnagyobb igény a „SZOMJAZÓ FÖLDEKÉRT” című, 24 perces, fekete-fehér filmünk iránt mutatkozik. Mint címe is jelzi, az öntözéses gazdálkodást mutatja be, ismertetve az egyes módszerek előnyeit, alkalmazási területét, a vízszükségletet, az öntözéssel elérhető eredményeket stb. is. A film 35 és 16 mm-es változatban is elkészült. A filmgyár külön jutalmazta az „ÖNTSÜNK TISZTA VIZET A DUNABA” című, 13 perces színes filmünket. Ez a 35 és 16 mm-es változatban is elkészült film a színek meggyőző erejével mutatja be a vízszennyeződést, annak ártalmait, majd az ellene folyó eredményes küzdelmet. Ugyancsak színes, a víz fontosságát ismertető, a „VÍZ ÉS AZ EMBER” c. 25 perces filmünk. Ez a filmünk az ivóvíz ellátás és csatornázás kivételével — bemutatja a vízgazdálkodási tevékenység változatait, fontosságát. A vízgazdálkodási társulatok munkáját ismerteti a ..SÁRRÉTI PÉLDA” és „KÖZÖS ERŐVEL” című, egyaránt 15 perces, fekete-fehér hangosfilmünk. Az előbbi a Sárvíz-malomcsatorna társulat újjászervezéséről, a másik a belvízgazdálkodásban a társulás révén elérhető eredményekről szól. Dokumentumfilm jellegű a „JÉGTÖRÖHAJÓ” című filmünk. 35 mm-es, fekete-fehér, vetítési ideje 12 perc. Hasonló céllal készült a „VÍZGÉPÉSZETI BEMUTATÓ” című dokumentumfilm az 1960-ban, Szolnokon tartott gépbemutatóról. Vetítési ideje 10 perc, csak 35 mm-es változata van, fekete-fehér. Soha nem avuló témát dolgoz fel — nagyon szellemesen, szinte játékfilmszerűen — a „VÍZPAZARLOK” című filmünk. Ez a 10 perces, 35 mm-es, fekete-fehér film nemcsak a vízpazarlókat mutatja be, de azt is, hová vezet a gondatlan pazarlás. Hozzá tartozik egy 2 perces, 35 mm-es színes kis rajzfilm is, ami a nevettetés eszközével hívja fel a figyelmet a vízpazarlás következményeire. Legnagyobb filmünk az „EMBEREK FIGYELEM” című munkásvédelmi témájú, 32 perces, fekete-fehér, de 35 és 16 mm-es változatban is elkészített film. A vízépítés, hajóútkitűzés, gépkezelés közben leginkább előfordulható baleseteket és azok megelőzésének módjait mutatja be, nagyon meggyőző erővel. A témából következően elsősorban belső, tanfolyami forgalma nagy. Színes, 35 mm-es az 1962. évi Mezőgazdasági Kiállítás „VÍZGAZDÁLKODÁS” pavilonját bemutató riportfilm. A nagy tetszést aratott makettek a filmen szinte a valóság erejével hatnak, valósnak látjuk a Tisza II. duzzasztóművet csakúgy, mint az esőszerű öntözés működő gépecskéit. A bajai VÍZIG szakszervezeti bizottságának filmcsoportja készítette a 16 mm-es, 14 perc vetítési idejű, a tv-ben is adásra került „HAJÓÜTKITÜZÉS” c. dokumentumfilmet. 1962-ben két új film készült. A „VÍZ — GÉP — EMBER” című fekete-fehér film a vízépítés rohamos gépesítését mutatja be az ősi módszerektől a legújabb gépekig, műszerekig. Keresztmetszetében bemutatja a vízépítés széleskörű feladatait is, 14 perces. Az „ÉS VIZET FAKASZTOTTAK” című, 15 perces, fekete-fehér film szokatlan módon, egyetlen szó nélkül, csupán a képek és a zene művészi hatásával mutatja be, mi indítja a vidék lakosságát törpevízmű építésére, mennyiféle tevékenység folyik, míg a rossz kútvíz helyett kilövell a csapból az egészséges ivóvíz. 1963-ban a vízgazdálkodás rendkívül kiterjedt tevékenységét bemutató színes film, valamint egy, a balatoni vízgazdálkodást bemutató dokumentumfilm készítésére kerül sor. Mint látszik, filmjeink elsősorban a külső ismeretterjesztést célozzák. Nyilvánvaló, hogy a filmnek ennél jóval nagyobb lehetősége van a munkák közvetlen támogatásában. Hogy példákat említsünk — Csehszlovákiában az 1953-os jeges árv'íz lefolyását állandóan filmezték, az áramlási laboratóriumi vizsgálatokról ugyancsak készült film, és így mód nyílt a dokumentumfilm összevetésével az elméletek ellenőrzésére. A lengyel vízgazdálkodási szervek negyedévenként filmhíradót állítanak össze a legfontosabb eseményekről és ezt az egyes szerveknél — de a nagyközönség részére is — bemutatják. A Bajai Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnál dr. Magos László vezetésével dolgozik egy kis filmé'’ csoport. 1962-ben figyelemre méltó dokumentációs filmet készítettek a területükön folyó — műszaki szempontból igen jelentős — hidromech'-'nizációs berendezések működéséről A vízépítés, a hidraulika jelenségei a különféle vízgépek működébe az ár- és belvízvédekezés rendkívül érdekes és tanulságos témákat jelentenek az amatőr filmezés számára. A film tudományos jelentősége is számottevő, a hidrológiai események megörökítése kiváló alapot adhat a kutatók számára. A film látszólag drága, de a legeredményesebb dokumentációs és oktató eszköz. Sokan azonban a valóságnál sokkal bonyolultabb műveletnek tartják a filmfelvevő kezelését, a filmek vágását. Ez indokolatlan idegenkedés leküzdésével érdemes arra törekedni, hogy a vízügyi szerveknél legyen olyan amatőrfilmescsoport. melynek tagjai folyamatosan megörökítik a jelentős műszaki, hidraulikai eseményeket. A nyersanyag és a hívási költségek nem magasak, a film előhívási munkáit a szaküzletek laboratóriumai elvégzik. A legnagyobb anvagi befektetést igénylő felvevőgép és vágóasztal beszerzését talán a szakszervezettel, KISZ-szel közösen lehetne megoldani. Bizonyos, hogy a filmekkel foglalkozók számának növekedése, a film fokozottabb alkalmazása a pr^blémák megoldását segíti elő. s végső soron a vízügyi ismeretterjesztés és dokumentáció ügyét viszi előre. Sz. J.
