Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 15 Hegy- és dombvidéki kistározók a mezőgazdaság szolgálatában Hegy- és dombvidéki vízfolyásaink, amelyek az ország területének több mint 50%-át érintik, szélsőséges vízjárásuknál fogva — az esetek túlnyomó többségében — kevéssé alkalmasak vízhasznosítási célból történő felhasználásra, mert amikor a mezőgazdaság legfokozattabban igényli az öntözővíz biztosítását (V—VIII. naptári hónapok), akkor a kisvízfolyások nyári tartós kis- Vízhozama erre elégtelen. A tavasz végén, illetve nyár elején rendszerint bekövetkező egykét nagy intenzitású csapadék (zivatarok) hatására megáradt vízfolyások árvízhozama pedig — tározás hiányában — a mezőgazdaság részére nem hasznosulhat, sőt az árterületeken inkább kárt okoz. A fentiekből önként adódik, hogy a tavaszi, nyári időszak öntözés vagy egyéb célból történő hasznosítás vízszükségletének biztosítását a felszíni vízkészletből főként csak kistározók létesítése útján lehet megvalósítani, az egyes vízgyűjr tőkön alkalmazandó komplex vízgazdálkodás részeként. Ilyen kistározók létesítésére gazdaságosan felhasználhatók hegy- és dombvidéki vízfolyásaink felsőbb völgyszakaszai, illetve mellékvölgyei, ahol a völgyelzárást egyszerű földgáttal és műtárggyal meg lehet valósítani a tavaszi hóolvadásből, csapadékból származó vizek visszatartása érdekében. E területek a mezőgazdaság számára általában hasznosíthatatlanok, növényzetük többnyire savanyú fű, sás, nád stb. A kistározók létesítésénél elsősorban az egyszerű eszközökkel történő megvalósítást kell célul kitűzni, alacsony fajlagos beruházási költséggel, egyben rövid idő alatt bekövetkező megtérüléssel. Az ily módon létesített kistározók minél gazdaságosabbá tétele érdekében — minden esetben — elő kell irányozni a komplex hasznosítást, így pl. az öntözővíz biztosítás mellett lehetővé kell tenni a járulékos haltenyésztést, víziszárnyast tenyésztő telep létesítését, vagy vízisportra stb. való felhasználását. Ezek mellett a kistározó egyenletesebbé teszi a tápláló vízfolyás vízjárását, amely kihat az árvízcsúcsok, illetve a hordalékviszonyok kedvezőbb alakulására. A hegy- és dombvidéken a komplex hasznosítású kistározók mellett jelentős szerepe van az emeltszintű halastavaknak, amelyek a haltenyésztés mellett öntözővíz biztosítását is szolgálják. Az emeltszintű halastavak a korábbiakban létesített tavak 1,2—1,5 m-es átlagos vízmélysége helyett a jövőben 2 m-es átlagos vízmélységgel épülnek, így lehetőség lesz a különbözeiét képező mintegy legalább 0,5—0,7 m-es vízoszlop öntözővízként való felhasználására. Az országos vízgazdálkodási keretterv a „Víztározás és annak többcélú hasznosítása” с. (XII.) fejezetben tárta fel az egyes területek tározási lehetőségeit. Feldolgozásra kerültek — kerettervi szinten — a hegy- és dombvidéki tározók létesítésével kapcsolatos kérdések a gazdaságossági mérlegelésen alapuló költséghatásokkal együtt. Ez az átfogó munka jelentős segítséget nyújt elsősorban a nagyobb (általában 1 millió m3 tározó térfogat feletti) tározók tervezéséhez. Mezőgazdaságunk öntözéses gazdálkodása által megkívánt hegy- és dombvidéki — komplex hasznosítású — kistározás lehetőségének helyi feltárása érdekében az OVF Vízrendezési Osztálya hegy- és dombvidékeinken dolgozó vízügyi igazgatóságok bevonásával olyan mélységű feltárást is végzett, amely alapján az ilyen célból létrehozandó szakbizottság előzetes helykijelölést hajthat végre. Kistározók megvalósítására az utóbbi években néhány helyen már sor került Heves, Baranya, Fejér, Tolna, és Pest megyék területén, így pl. a heves megyei Nagyréde községben — helyi kezdeményezés alapján — komplex hasznosítású kistározó épült, amely egyike volt az első ilyen kistározóknak. Ez a helyi „Szöllőskert” mg. tsz saját beruházásaiból készült (az Északmagyarországi VÍZIG kivitelezésében) szőlőoltvány öntözés céljából. Már az első gazdasági év szép eredményt hozott, mivel a tározó vizéből öntözött terület egy kát. holdjának nettó hozama 18 000 Ft-ot meghaladta. F. évben szintén több komplex hasznosítású kistározó építésére kerül sor Baranya, Fejér, Tolna, Heves és Pest megyében. Így pl. Baranyában, illetőleg Somogybán — a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság kivitelezésében — 5 helyen (Hásságy, Tófű, Boldogasszonyfa, Szőllősgyörök, Szárász községekben) kerül sor komplex hasznosítású kistározók építésére. Az öt tározó össztérfogata meghaladja az 1 millió m3-t és általuk mintegy 1100 kát. hold mezőgazdasági terület válik öntözhetővé. Fajlagos tározási költségük 1,81—3,84 Ft/tározott m:!, amely eléggé kedvező. Az ország területén az előzetes számbavétel szerint mintegy 200 db komplex hasznosítású kistározó létesítésére van lehetőség. Kormányunk — felismerve a tározás jelentőségét — a mezőgazdaság terméshozamainak növelése érdekében jelentős anyagi támogatást biztosít a termelőszövetkezetek saját erőforrásainak kiegészítésére a 3004'5/1962. (IX. 10.) sz. Kormányhatározatban. A határozat értelmében az új állóeszközök üzembehelyezésekor a beruházási hitelállományból — többek között — víztározók esetében kát. holdanként 6000 Ft hitelelengedést kell nyújtani a tsz-ek részére. Soltész József
