Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-09-01 / 3. szám
92 VlZGAZDÄLKODÄS A Balaton feltöltődése és a mezőgazdasági kutatás Dr. Tóth András (Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia) Közép-Európa legnagyobb tavát a Balatont, és színes változatos környékét évente több ezer hazai és külföldi keresi fel, hogy festői környezetében pihenést találjon. Az utóbbi évek kellemes üdülését zavarja a tófenék feliszapolódása. Ha kellő intézkedés a feltöltődés csökkentésére nem történik, úgy a Balaton egyes részeinek fürdőzési lehetőségei leromolhatnak. Ezt a körülményt mind a közigazgatási, mind pedig a tudományos körök felismerték. Ezért hazánk féltett kincsének megmentésére tudományos bizottságok alakultak. Jelenleg a kérdés tanulmányozása több tudományos kutató feladata. A „Vízgazdálkodás” II. évf. 2. számában számos tanulmány foglalkozott a Balaton feltöltődésének kérdésével. Dr. Entz Béla, dr. Szesztay Károly, dr. Sághy Károly és sokan mások, tudományos megalapozottsággal tárták fel a feltöltődés okát, jelenlegi helyzetét, ütemét. Beszámolómban a feltöltődéssel röviden csak annyiban kívánok foglalkozni, amennyiben ehhez kapcsolódik a mezőgazdasági kutatás. így elsősorban az erózió hatásával, valamint a kitermelésre kerülő iszap mezőgazdasági célokra való gazdaságos felhasználásának lehetőségével. Az erózió kialakulása, megjelenési formája egyes földrészeken, de egy szűkebb tájon belül is eltérő. Másként alakul évelő kultúrával és másként egyéves növénnyel bevetett területen. De az évelő kultúrák talajvédő hatása sem egyforma. Így pl. az erdő és a gyep kitűnően védi a talajt, az ugyancsak évelő kultúra a szőlő, tág teret nyújt az eróziót okozó erőknek. A Balaton körüli hegyek lepusztulása akkor kezdődött, amikor az ember minden címen és módon a talajt védő erdőket letarolta, és rajta helytelen gazdálkodást folytatott. Az a talaj, amely egykor a növények gazdag fejlődését biztosította, évtizedeken keresztül a Balaton feltöltődésének egyik tényezője lett. De nemcsak a Balaton melléki hegyek, hanem a távoli zalai domboldalak is részesei a feltöltődésnek. Délnyugat-Dunántúl hegyes-dombos vidékein végzett 10 évi megfigyeléseink szerint egy-egy nagyobb zápor — a művelésmódtól függően — nem kevesebb, mint 0,5—2,7 cm Iszapkitermelés c Keszthelyi öböl partszegélyén. Az iszapot a fürdő területéről az elsáncolt partszegélyen helyezik el
