Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-09-01 / 3. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 93 Csöveken kiszállított iszap a partszegélyt teljesen feltöltötte talajréteget pusztít le, amelynek jelentős része a patakokon és folyókon keresztül a Balatonba jut. Megfigyeléseink szerint szoros összefüggés állapítható meg a vidék lejtős területeinek pusztulása és a Balaton keszthelyi öblözetének feltöltődése között. Éppen ezért a jövőben a lejtős területek pusztulásának vizsgálatát kiegészítjük a folyók és patakok hordalékanyagának mennyiségi és minőségi vizsgálatával. így számszerű adatokat kaphatunk az erózió és a Balaton feltöltődésének összefüggéséről. Egyben választ kapunk arra is, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás korszerű talaj művelése, talaj hasznosítása milyen mértékben változtatja meg a talajpusztulást és milyen mértékben gyakorol hatást a Balaton további feltöltődésére. A Balaton feltöltődésének megakadályozása nem egyszerű feladat. A különböző védelmi eljárások kidolgozása mellett éppen ezért biztosítani kell a meglevő és az elkövetkezendő időkben kicsapódó iszap rendszeres gépi kitermelését. Csak ez biztosíthatja fürdőink kellemes használatát. Keszthelyi partszegélyen sok nádas szűnik meg az iszappal való feltöltés után. Ezeket a területeket parkok létesítésére fogják felhasználni A tudományos megállapítások szerint az iszap mennyisége olyan nagy, hogy kitermeléskor gondot fog okozni annak elhelyezése, hasznosítása. Ezért vetődött fel annak szükségszerűsége, hogy tudományosan megállapítsuk a kitermelésre kerülő iszap gazdaságos felhasználásának lehetőségeit a mezőgazdaságban. Nemzetközi vonatkozásban számos utalást és eredményt találunk a tóiszap felhasználását illetően. Értéket főként az dönti el, hogy milyen béltartalommal rendelkezik. Minél gazdagabb tápláló anyagban, annál indokoltabb és gazdaságosabb a távolabbi részekre való szállítása. Szovjetunióban 25—30 km távolságra nyomatják csöveken keresztül a talajjavításra alkalmas iszapot. Ausztriában a Fertőtó kör-A kiszáradó iszap a különleges fizikai tulajdonsága miatt erősen összezsugorodik és megrepedezik. Mezőgazdasági hasznosítás előtt komposzttal vagy tőzeggel kell keverni nyékét komoly fürdővidékké alakították azáltal, hogy az iszapot kitermelték. Az iszapot kertészeti kultúrák termesztésére eredménnyel alkalmazzák. Hazánkban jelenleg kevés eredmény van, amely meghatározná az iszap mezőgazdasági felhasználását. A velencei-tó iszapjának talajjavító hatása még nem teljesen tisztázott. A Balatonból kikerülő iszap felhasználására ugyan több javaslat történt, de elfogadható megoldás a kísérletek hiánya miatt nem alakulhatott ki. A BIB és a tudományos koordináló bizottság javaslatára a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia már ebben az évben megkezdte a kérdés tanulmányozását. Alap-
