Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1962-06-01 / 2. szám

A népvándorlás korá­ban a zsilip természete­sen elpusztult és csak 1863-ban épült helyette új Beszédes Józsefnek, Ha külföldi hazánkba látogat, feltétlenül fel­keresi a Balatont. Ha hazai lakosok között üdü­lésről esik szó, biztosan szóbakerül a Balaton neve is. Nem is csoda, hiszen a Balaton, Közép- Európa legnagyobb tava, sekély, könnyen fel­­melegedő vizével, enyhe lejtésű, sima medrével joggal számít Magyarország legfontosabb ide­genforgalmi „mágnesének”. Igaz, a partjait szegélyező üdülők, modern hotelek és motelek, camping-táborok, jó köz­lekedési lehetőségek, történelmi emlékekkel teli tájak, világhírű borvidékek is vonzzák a láto­gatót, de a fő vonzóerő mégiscsak a víz! S ennek a víznek, — de még a partmenti vízügyi tevékenységnek is gazdája a Balatoni Vízügyi Kirendeltség. Űj székháza, •—- Siófok­nak egyik legszebb épülete, -— ott emelkedik a Sió partján, az új fenékgát közelében. A Balatoni Vízügyi Kirendeltségnek, röviden a BVK-nak hazánk legnagyobb tavának, a Ba­latonnak fejlesztésében kiemelkedő szerepe van. A siófoki móló viharban BVK a Közép-dunántúli VÍZIG egyik szer­ve, de tervezésben, a munkák végzésében csak­nem olyan önálló, mint a VIZIG-ek. Területe, — ami nagyjából azonos a Balatoni Intéző Bizottság hatáskörébe tartozó területtel — há­rom VÍZIG területére is kiterjed. A Közép-, Dél- és Nyugat-dunántúli VIZIG-ek balaton­­menti területei fölött a BVK is beleszól a víz­jogi engedélyezésekbe, hogy minél hatásosabban védhessük a Balaton-vidék érdekeit. Ezt szol­gálja az a „vétó-joga” is, amely révén a Bala­tonba folyó vízfolyások távolabbi szakaszán történő, a Balatonra esetleg káros tevékenység ellen is felléphet. A két szerv, a BVK és a BIB tevékenységé­nek köszönhető a Balaton idegenforgalmi „rangja”. A BVK tevékenysége csaknem olyan szerteágazó, mint a VIZÍG-eké, de annyiban eltér, hogy két feladatkör jelentősége messze túlnő az általánosan megszokottakénál. Ezek: a Balaton vízkormányzása, és a partépítés. Ligeti László főmérnök, a kirendeltség veze­tője mondta el, hogy a Balaton vize a szabá­lyozás előtti időszakok­ban nagymértékben in­gadozott, s a többméte­res vízszintváltozás a lapos partokon nagyki­terjedésű területeket öntött el. Először a ró­maiak gondoltak arra, hogy Pannónia tarto­mányuk e rakoncátlan tavát, a „lacus Pelso”-t megrendszabályozzák. Gaxerius császár átvá­gatta a tó természetes lefolyását, a Sió völgyét elzáró torkolati homok­­dünákat, majd az így keletkezett csatornán fából építtetett vízszint­­szabályozó zsilipet. Az ókori zsilip romjait a Tab felé vezető vasút­vonal 1. sz. őrháza kö­zelében az idén szándé­koznak feltárni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom