Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-06-01 / 2. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 47 A balatonföldvári szennyvízátemelő telep környezetbe illeszkedő gépháza. Foto: Költő Gábor Kirendeltség, amelyek mindegyike el van látva műszaki szakemberekkel. Ugyancsak szoros együttműködés áll fenn a vízügyi és balatonfejlesztési szervezet között a fejlesztés megvalósítása, a kiviteleés terén is: a közös terv szerint elgondolt partvédőműveket, mederkotrásokat, ivóvízellátási és szennyvízelvezetési közműveket, az OVF és BIB közös erőfeszítéssel létesíti. A BIB évi beruházási hitelének mintegy 60%-át költi mély- és víz építésre, ebből az évi 4—5 millió Ft-ot kitevő partvédőmű építkezéseket a Balatoni Vízügyi Kirendeltség végzi, mint beruházó, tervező és kivitelező. Az OVF maga ugyancsak igen jelentős összegeket fordít hasonló célokra, elsősorban a meglevő közületi partvédőművek karbantartására. Míg 1957-ben a mintegy 40 parti település közül mindössze 11 (Siófok, Földvár, Lelle, Boglár, Fonyód, Almádi, Füred, Tihany, Szigliget, Keszthely, Hévíz), addig 1962-ben már további 8 település (Akarattya, Vörösberény OVF-hitelből, Paloznak, Alsóőrs, Örvényes, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy tanácsi hitelből, Badacsony BIB-hitelből) rendelkezett központi (közműves vagy törpevízműves) vízellátással. Ezenfelül Szigliget kivételével az 1957-ben meglevő összes vízműveknél is jelentős bővítés történt, Almádi, Füred, Tihany, Keszthely, Hévíz esetében teljesen vagy részben OVF hitelből. Arányaiban még nagyobb a fejlődés a szennyvíztisztítás és elvezetés terén: 1957-ben csak egyetlen községben, Földváron volt korszerű központi szennyvíztisztítás, 1962-ben pedig további négy községben is (Siófokon, Fonyódon, Almádiban, Füreden), ahol egyúttal új főgyűjtő csatorna szakaszok is készültek. A második ötéves tervidőszak végéig, tehát 1965. végére elkészül az új zamárdi vízmű, a siófoki és zamárdi vízművek összekötése, a keszthelyi vízmű további bővítése, a csopaki Nosztori-völgyi források foglalása és bevezetése Füredre (OVF hitelből), valamint a lellei és bogiári vízművek összekötése, a fonyódi és badacsonyi vízmű további bővítése (BIB hitelből), végül az új szepezdi törpevízmű (vízitársulás révén). 1965. végéig megépül továbbá a keszthelyi szennyvíztisztító telep (OVF hitelből), az új bllei és bogiári közös szennyvíztisztító telep, a tihanyi, badacsonyi és hévízi új szennyvíztisztító telep (BIB hitelből), ezekben a helységekben új főgyűjtő csatornaszakaszok is épülnek. Űj, fontos lépést jelent nemcsak a balatoni, hanem a hazai szennyvizek elhelyezése terén is az, hogy a Lellén és Bogláron keletkezett, mechanikailag már tisztított szennyvizet megfelelő egészségügyi előírások betartásával öntözésre használják fel, így egyrészt a Balaton mentesül egy újabb szennyvízbevezetéstől, másrészt a mezőgazdaságban még hiányzó talajerőt is sikerül pótolni. A Balaton környéki mezőgazdaság fejlesztését az OVF az elkövetkező években a hévízi láphasznosítás révén még 50 millió Ft költséggel is támogatja. A vízügyi és balatonfejlesztési szervek szoros együttműködése, jó munkája következtében így folytonosan nő a Balaton környéki települések civilizáltsága, közműellátottsága, amely mind a közcélú (üdültetési, idegenforgalmi stb.) létesítményeknek, mind a magánosok lakás-, nyaralóépítkezésének is nélkülözhetetlen alapja. így válik legnagyobb természeti kincsünk, a Balaton-környék, egyben a legkorszerűbb — dolgozóink testi, lelki kikapcsolódását, megújulását biztosító — üdülőterületté. Holényi László
