Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-06-01 / 2. szám
46 ViZGAZDÄLKODÄS A Balaton-környék fejlesztése és annak vízügyi vonatkozásai A Balaton-környék valójában az utóbbi másfél évtized folyamán vált hazánkban nemcsak legnagyobb természeti kincsévé, hanem egyben legnagyobb népüdültetési területévé is. Ennek a szerepkörnek kialakulásával együtt természetszerűleg el kellett jönnie annak a felismerésnek is, hogy a Balaton-környék leglényegesebb természeti eleme mégiscsak a tó, amelynek élővízmivoltából folyó sajátos tulajdonságait kell elsősorban figyelembe venni, ha a Balaton-környéket helyes elvek alapján akarjuk fejleszteni.Ebből egyrészt az következik, hogy a fejlesztés egyben szorosan vett vízügyi feladat, de másrészt —- a fejlesztési munka és a vízügyek szoros összefüggése folytán — az is nyilvánvaló, hogy a vízügyeket is csak akkor lehet helyesen intézni, ha figyelembe vesszük a fejlesztés többi szempontjait is, vagyis, ha etéren is a Balatonfejlesztés már kialakult, komplex, átfogó szempontjai érvényesülnek. A Balaton fejlesztéssel a múlt század végén keztek a magánérdekeltségek, társadalmi szervek foglalkozni, míg 1930. körül megalakult a tájegység hivatalos fejlesztési szervezete is: a Balatoni Intéző Bizottság. Saját számottevő beruházási hitellel ez a szerv sem rendelkezett, azonban a különböző tárcák hitelei révén mégis sikerült a fejlesztést megindítania és a fejlesztés szükségességének gondolatát ébren tartania. A Balaton fejlesztés akkor vett nagyobb lendületet, amikor Kormányzatunk, felismerve a kérdés fontosságát, 1957-ben, közel egy évtizedes szünetelés után — megváltozott formával és tartalommal — újból életre hívta a Balatoni Intéző Bizottságot. A 2097/1958. (XI. 26.) sz. kormányhatározat szerint a BIB tervhatóság, amely évente mintegy 30 millió Ft saját beruházási hitellel is rendelkezik. A tárcák, országos és helyi szervek hiteleivel együtt összesen mintegy évi 140 millió Ft szolgálja jelenleg legfontosabb üdülőterületünk fejlesztését. A kormányhatározat előírja a Balaton fejlesztésben érdekelt összes szerveknek a BIB-el való koordinálását, ami a beruházások vonalán az éves és távlati tervek egyeztetésével, a tervezések vonalán pedig a konkrét tervműveleteknek a BIB tervtanácsán való bemutatásával jár. A balatoni tervezéseket az ÉM vonatkozó utasítása alapján Uvaterv, illetve 1962. április 1-től a Városterv balatoni létesítményi főmérnöksége (Budapest, I., Krisztina krt. 99.) fogja össze, mint területi generáltervező. így mód nyílik a különböző szerveknél felmerülő fejlesztési igények egyeztetésére és a népgazdaság — mindenkire kötelező — érdekeinek leggazdaságosabb kielégítésére, tehát az egymással esetleg ütköző tervezések elkerülésére is. A vízügyi és a balatonfejlesztési szervek kezdettől fogva kialakult szoros együttműködésének további biztosítéka, hogy a vízügyi szervek a vízjogi engedélyezési tárgyalásra a BIB-et és a generáltervezőt mindenkor meghívják, határozataikat velük is közlik, ugyanakkor az OVF és a Balatoni Kirendeltség képviselői a BIB Tervtanácsában is helyet foglalnak, így a más szerveknél folyó tervezéseknél ez úton is módjuk nyílik érvényesíteni a vízügyi szakszempontokat. A Balaton-környék egészének fejlesztését meghatározó, az érdekelt országos és a helyi szervek által elfogadott és a közeljövőben jóváhagyásra a Minisztertanács elé kerülő regionális rendezési tervnek szerves részét képezi a Víziterv által OVF megrendelésre a regionális terv vízügyi részeként elkészített, a vízellátásra, szennyvízelvezetésre, partvédelemre, mederfeliszapolódásra, a tó vízháztartására egyaránt kiterjedő program tanulmány. Az egyes települések fejlesztésére irányadó, az ÉM és a Megyei Tanácsok által jóváhagyott általános rendezési terveknek ugyancsak kötelező része a Vízügyi Igazgatóságoktól beszerzett vízügyi szakvélemény, valamint a Mélyéptervtől, mint kijelölt szaktervezőtől beszerzett vízellátási és csatornázási szakvélemény is. A Balaton-környék területrendezésében döntő fontosságú partszabályozási vonalat a vízügyi szervek az ÉM balatoni képviselőjével, a balatoni főépítésszel egyetértésben, a jóváhagyott általános rendezési tervekkel összhangban állapítják meg. Az említett kormányhatározat szerint a BIB társadalmi és hivatali szervezettel rendelkezik. A társadalmi szervezet a Balaton-fejlesztésben érdekelt országos és helyi szervek (minisztériumok, megyei tanácsok stb.) vezetőit — köztük az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vezetőjét is — magában foglaló Balatoni Intéző Bizottságból, valamint a különböző szakmai Állandó Bizottságokból áll. A Balaton fejlesztésben legnagyobb súllyal szereplő Műszaki, Egészségügyi és Természettudományi Állandó Bizottságának (METÁB) elnöke maga az OVF vezetője, helyettesei és más vízügyi szakemberek pedig az Elnökség tagjai. A METÁB-ban a vízügyi szakszempontokat külön Vízépítési és Hidrológiai Szakcsoport képviseli, amely a vízügyi szervek dolgozóiból tevődik össze. A Balaton fejlesztés tudományos alapjait szolgáltató, a különböző szervek (OMI, OMMI, OKI, Tihanyi Biológiai Kutató Intézet, keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia) részéről folytatott tudományos kutatásokat a BIB felkérésére az OVF tudományos szerve, a VITUKI koordinálja. A legcélszerűbb balatoni partvédőmű típusok megállapítását az OVF széleskörű tervpályázat kiírásával segítette elő. A BIB hivatali szervezetének központja a BIB Titkárság (Budapest, VIII. Múzeum u. 11.), helyi szervei a siófoki (Kálmán Imre sétány 3.), illetve balatonfüredi (Blaha Lujza u. 4.) BIB
