Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-03-01 / 1. szám
26 VÍZGAZDÁLKODÁS Nagy szódatartalmú öntözővizeknél — mint azt végzett kísérleteink mutatják — erősen megnőtt a kicserélhető nátrium mennyiség a talajban. A kicserélhető nátriumtartalom növekedése a talajban együtt jár a talaj fizikai vízgazdálkodási sajátságainak leromlásával (lásd 3. fénykép), amely továbbiakban a növény fejlő-3. kép Erősen szikes kedvezőtlen vízgazdálkodású talaj felszíne dését károsan befolyásolja. így az előbb említett kísérletek során a talaj kicserélhető nátriumtartalma nagy szódatartalmú öntözővizek hatására már 1 év után észrevehetően megnőtt, míg a talaj sótartalma lényegesen nem változott. A növény fejlődésében és növekedésében csupán a második évtől kaptunk gátló hatást, ami azt mutatta, hogy nem (közvetlenül az öntözővíz gátolta a növény fejlődését, hanem közvetve, az öntözővíz hatására a talaj sajátosságaiban 'bekövetkező változás hatott kedvezőtlen irányban. Ezek a tények is alátámasztják azt, hogy a nagy sótartalmú, nagy nátrium százalékú és szóda tartalmú vizek öntözésre való felhasználása közvetlenül vagy közvetve, rövidebb vagy hosszabb idő után a növénytermesztés és az öntözés eredményességét gátolja, s előidézi a talaj leromlását. Ezért szükséges, hogy a talaj tulajdonságaitól és az öntözendő növény élettani igényétől függően megállapítsuk és megszabjuk azokat a számszerű, minőségi követelményeket, melyeket az alkalmazható vízzel szemben támasztani szükséges. Említettem már azt, hogy a felszíni vizek nagy része az öntözésre felhasználható víz minőségi követelményeinek megfelel. Munkánk során tapasztaltuk azt, hogy egyes öntözésre felhasznált vízforrások, pl. különösen, amelyek belvízzel erősen szennyezettek voltak, nem feleltek meg a fenti minőségi követelményeknek, így pl. az elmúlt évek során a Hortobágy—Berettyó főcsatorna vizét olyan kémiai összetételűnek találtuk, ami szükségessé tette a víz javítását. Az öntözővizeknek minőség javítására kétféle módot alkalmaztunk. 1. Az öntözővizek mechanikai vagy más szóval fizikai megjavítása, amely alatt azt értjük, hogy a nagy sótartalmú nagy szikesedési hányadosú öntözővizet jó minőségű vízzel keverjük. Ezt az eljárást javasoltuk pl. a tározott vizek javítása esetében. A víz javítása m3-ként kb. 3 fillérbe került. 2. Abban az esetben, ha a víz kevés sót tartalmaz, de a nátriumsók relatív mennyisége niagv. azaz nagy a szikesedési hányadosa, úgy lehetséges kémiai javítás gipsz adagolásával. Az eljárás során egyes esetekben a javítóanyagot a felhasználásra kerülő vízhez keverték, más esetben az öntözés előtt a talajra adva a javítóanyagot csökkentették az öntözött táblán a víz, illetve talajoldat nátriumsótartalmának relatív mennyiségét. Ezt a módszert egyes tiszántúli öntözőtelepeken az OMMI debreceni laboratóriuma sikerrel alkalmazta. Gyakran célra vezető az, ha nagyobb csatorna vizének javításáról van szó, a csatornát a nem öntözési, időszakban jó minőségű felszíni vízzel ismételten átmossuk és utána ugyanebből a vízből töltjük meg. Ezt az eljárást alkalmaztuk pl. a Hortobágy—Berettyó főcsatorna esetében. Darab Katalin Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Az utókalkuláció jelentősége és kialakítása a komplex szemléletű vízgazdálkodásban Az alábbiakban a teljességre törekvés igénye nélkül az utókalkuláció néhány kérdésével foglalkozom, mely a minél gazdaságosabb termelés megvalósításához jelentős segítséget nyújthat. A vízügyi szolgálatban történték már ezzel kapcsolatban kezdeményezések. Az előírt leszámolási művelet ugyanis tulajdonképpen egyszerűsített utókalkuláoió, amelynek helyes adatait eredményesen fel lehetett volna használni. Alapvető baj, hogy a leszámolási műveletek az előírt rendelkezéseknek megfelelően általában elkészültek ugyan, de az elemzésekkel, a következtetésekkel és a szükséges intézkedések megtételével rendszerint adósak maradtunk. A megoldásra váró feladat: Az egyszerűsített utólkalkuláció tovább fejlesztése, megalapozottabbá tétele és annak a gazdaságosabb munkavégzés érdekében történő következetes hasznosítása. Kérdés, hogy végső soron milyen szoros öszszefüggésbe hozható az utókalkuláció a komplex szemléletű vízgazdálkodással ? Ismeretes közgazdasági követelmény, hogy a népgazdaság vezetésénél a feladatok egységes, komplex szemlélete érvényesüljön. Arról van
