Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-12-01 / 4. szám
122 VÍZGAZDÁLKODÁS 4. kép 7 m magas jéghegy Tihanyban 1946. március 25-én. A romboló jég ezen a helyen teljesen átszakította a mólót (Fotó: Dr. Entz) A hullámverés mentén a jég egyre jobban öszszetöredezik, felaprózódik és az apró jégtáblácskák gyorsan olvadnak a sokszor 4—5 C°-os vízben. Szemlátomást csökken a jég ellenállása, mind diadalmasabban tombolnak a hullámok és egy két nap alatt a langyos szél hatására eltakarodik a jég. Csak imitt-amott úszik csupán egy-egy fehér jégtábla a mélykék, de csakis ilyenkor mélykék színű Balatonon. Azután már csak a parton felhalmozódott jéghegyek csillogtatják meg vakító fehérségükben a tél egykori hatalmát. A levegőn karcsú jéggyertyákra hullanak szét a feltornyosodott jégtáblák és csupán északi fekvésű, árnyasabb helyeken dacol egykét olvadozó jéghegy a tűző nap meleg sugaraival. Közben zöldbe borul a balatoni táj. Illatos ibolyák, nőszirmok, csilingelő hóvirágok és bókoló kökörcsinek hirdetik mindenütt visszavonhatatlanul a diadalmas új tavaszt. dr. Entz Béla a biológiai tudományok kandidátusa, Kutató Intézeti igazgatóhelyettes Időszakosan üzemelő öntözőcsatornák szivárgási veszteségei és a termesztésre való kihatásai A nagyüzemi szántóföldi öntözés bevezetésének egyik műszaki feltétele az öntözőcsatornák szivárgási veszteségének elhárítása. E kérdés megítélésénél nemcsak az elveszett víz értékét kell figyelembe venni, hanem a keletkező károk nagyságát is, melyek elöntések, talajvízemelkedés, talajleromlás, terméscsökkenés stb. formájában jelentkeznek. A szivárgás a szántóföldi öntözés körülményei között különösen számottevő, mivel az üzemelés természetéből adódóan a csatornák időszakosan vezetnek vizet. Az egyes öntözőcsatornák szivárgási veszteségének mértékét (dr. Marjai Gyula és saját adataim szerint) az alábbi táblázat tünteti fel: Mérési hely csat. jele talaj adottság üzemelés módja csat. kezd. bead 1/sec 1 km-en elszív. 1/sec 1 km-en elszív. % Kisújszállás 2 réti időszakos 120 45 38 Tiszavárkony 1 öntés időszakos 180 112 62 Szarvas 6 öntés időszakos 00 56 62 Kunhegyes 1 mezőségi időszakos 130 68 52 Beled 1 öntés időszakos 80 39 49 Alcsisziget 3 öntés időszakos 280 182 65 Kenderessz. Gástyás réti állandó 450 68 15 Hortobágy К IV/8. szikes állandó 800 242 29 Hortobágy К IV. szikes állandó 2200 242 11 Dóba III. szikes állandó 240 43 18 A közölt adatok feltűnően mutatják, hogy állandó üzemelés esetén lényegesen kisebb a csatornák szivárgási vesztesége, ami a talaj vízzel való állandó telítettségével, a rizstáblán levő víz ellennyomásával magyarázható. Időszakos üzemelés mellett a csatornák szivárgási vesztesége mintegy 2,5-szöröse az állandó üzemelő csatornák szivárgásának. Az öntözőcsatornák nagyarányú szivárgási vesztesége miatt Kisújszálláson, 1959. évtől, az utolsórendű (ún. táblaellátó) csatornákat kikapcsoltuk és helyettük az állandó jellegű főcsatornákra merőlegesen, ideiglenes csatornanyitó ekével ún. elosztó csatornákat létesítettünk. Így lehetővé vált a táblaellátó csatornák szivárgási vesztesége miatt keletkezett károk csökkentése. A szivárgási veszteség mennyiségi megállapításán túlmenően ismernünk kell az elszivárgóit víz káros hatásait is, amelyek évenként terhelik
