Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-12-01 / 4. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 123 a gazdaságot. Ezek ismeretében reálisan bírálható el a szivárgás elleni védekezés szükségessége, módja és gazdaságossága. A kisújszállási Kísérleti Gazdaság nagyüzemi öntözőtelepének (406 kh) beruházási költsége 412 820 Ft volt (szivattyútelep és tároló nélkül). Az állandó jellegű csatornák hossza 8610 m. Földcsatornák alkalmazása és használata következtében a gazdaságot az egyszeri beruházás mellett évenként különböző többletkiadások és károk terhelik, amelyeket megfelelő védekezési mód alkalmazásával ki lehetne küszöbölni. A károsodások mértékét részletes elemzés alapján a következőképpen állapítottuk meg: 1. A jelenlegi csatornák által elfoglalt terület kisebb helyet igénylő, — pl. burkolt — csatornamegoldás esetén, 3,4 kh-dal csökkenthető. 2. Az anyagárkok és a padkák megszüntetésével a hasznos terület 7,8 kh-dal növelhető. A két terület együttesen 11,2 kh, egy kh évi tiszta jövedelme 1250 Ft, tehát a területkiesés 14 000 Ft/év kárt okoz a gazdaságnak. 3. A szivárgás következtében a csatornák mentén felszíni vízállások keletkeznek. Terjedelmük több éves megfigyeléseink alapján — 13,5 kh, amelyen a gazdaság elvégzi a talajművelést és a növényápolás egy részét. Az öntözések megkezdése után ezen területeket a víz elönti és a növényzet kipusztul. Az itt elvégzett talaj munka és növényápolás értéke 1186 Ft/kh. Hozzáadva még a várt termésből származó jövedelem elmaradását (1250 Ft/kh), kát. holdanként 2436, a 13,5 kh területen évenként 32 900 Ft kiesés jelentkezik. 4. Az öntözőcsatornákból oldalirányban elszivárgó víz a felületi vízképződésen kívül a táblák egy sávját teljesen átnedvesíti. Ennek területe 4,3 kh, amelyen többlet kézi munkaerő felhasználás válik szükségessé és 30—70%-os terméskiesés áll elő. (összegszerűségét még nem határoztuk meg.) 5. Még nem történt meg a 3,8 kh kiterjedésű erdősávban a szivárgó víz által okozott károk felmérése. Ezen a területen az elültetett fák csaknem teljes egészében kipusztultak. Újbóli telepítés csak a szivárgás megszüntetése után lehetséges, jelenleg ez a terület hasznosítatlanul áll. 6. A csatornák üzem közbeni javítása, műtárgyak karbantartása évenként 141 Ft/'kh-t, az egész rendszerben évi 43 150 Ft-ot igényel. A csatornatöltéseket borító növényzet évi háromszori kaszálása 180 Ft/km. Ez az egész hálózatra 1550 Ft. Ezt a kiadást a lekaszált fű szénaértéke fedezi, ezért nem vesszük számí-7. Az üzemen kívüli, már a fenntartás keretásba. tébe tartozó nagyobb javítások (tisztítás, töltésfejelés stb.) összege évenként 11 130 Ft. 8. A lecsapoló hálózat nélkül megépített, és kétoldalról öntözővíz szállításra is használt belvízcsatornával határolt területen a talaj vízszintje sok esetben eléri a 40—50 cm terepszint alatti mélységet. Ennek következtében a kapások (répa, kukorica) 40—60%-os terméscsökkenést mutatnak, a lucerna pedig még a füveskeverékből is rövid idő alatt kipusztul. A magas talajvízszint miatt a 40—60 cm között elhelyezkedő sók a feltalajba vándorolnak és ott másodlagos elszikesítést okozva csak egyes kultúrák sikeres termesztését teszik lehetővé. 9. A mérések alapján egy kilométeren a szivárgási veszteség a kezdeti értékhez viszonyítva 38%. Az öntözővíz átlagos útja 1,2 km. Az év folyamán elszivárgóit összes vízmennyiség 194 500 m3, melynek értéke (14 fillér/m3 vízdíjjal és kiemelési költséggel számolva) 27 230 forint. 10. Az öntözőtelep tervezésekor a valóságosnál kisebb értékkel figyelembe vett szivárgási veszteség miatt az előirányzott víznél kevesebb érkezik a felhasználás helyére, így a számításba vett területnél csak kisebb öntözhető és a másodnövények vetésterületét is csökkenteni kell. Emiatt kereken 60 kh-dal csökken a gazdaság öntözött területének nagysága, ami évenként 75 000 Ft kárt jelent. 11. A csatornák szivárgása miatt keletkezett felületi vizek elvezetésének érdekében szivárgók és kisebb vízlevezető csatornák létesítéséről kell gondoskodni. Ennek szükségessége s igy forint-kihatása évről évre változó. Az említett — kiértékelhető — tételek öszszege: 3. 6. 7. 9. 10. csatorna, anyagárok által elfoglalt területkiesésből felületi vízkárból üzem alatti karbantartásból üzemen kívüli fenntartásból szivárgási veszteségből terméscsökkenésből 14 000 Ft 32 900 Ft 43 150 Ft 11 130 Ft 27 230 Ft 75 000 Ft 203 410 Ft Az elmondottakból következik, hogy a kutatás továbbra is behatóan foglalkozzon az öntözőcsatornák burkolásának, különböző műanyagfóliákkal való bélelésének kérdésével s a kísérletek alapján ki kell dolgozni a szivárgási károsodások ellen a védekezés megfelelő gazdaságos módjait. Mihályfalvy István tud. főmunkatárs Nagykúnsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet