Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1962-03-01 / 1. szám

VÍZGAZDÁLKODÁS

ii

A mezőgazdasági üzem minden tevékenysége, de ezek között is elsősorban a növénytermesztés minden munkája szorosan összefügg a csapadék mennyiségével, eloszlásával, formájával, valamint az ennek következtében változó hidrológiai adottságokkal.

A csapadék a vízgyűjtő terület térszíni formájától, a talaj minőségétől és a növényborítottságtól függően — hosszabb-rövidebb idő alatt összegyülekezve — a fő befogadó felé vonul. A víz levonulása aszerint, hogy a felszínen, vagy a talajíban, sebesen vagy lassan mozog-e, elősegíti, vagy hátráltatja — esetleg megakadályozza — a növénytermesztés munkáját. I

Az altalaj árjában lassan mozgó víz nem okoz károkat a mezőgazdaság területén. A pangó — vízbőség idején felemelkedő — talajvíz, már káros folyamatokat indíthat el. E káros folyamatok elsősorban a talaj genezisére hatnak ki. Majd később a talaj genezise következtében előálló talajtulajdonságok nehezítik a növénytermszetést. (Lásd: 1. és 2. fénykép.)

1. kép

VároslőcL: gyümölcsös

(Fotó: Fekete)

fejlődik. Ezt határozták el ugyanis az 1961. évi júliusi berlini munkaértekezleten. A hazánk részéről ott vállalt feladatok teljesítésére két intézmény kapott megbízást:

„A rétek és legelők javítása” terén az Agrártudományi Egyetem Földműveléstani és Növénytermesztési Tanszéke,

„A rétek és legelők öntözése” altémában pedig a szarvasi ÖRKI.

A 4., 5., 6., 7. témánál az együttműködés ugyancsak II. fokozat szerint történik. Az 5. témában 1960-ban szintén tartottak már koordinációs munkaértekezletet az NDK-ban, amelyen az OVF kiküldöttje vett részt. A 6. témában a Kínai Népköztársaságot kérték fel a KGST államok arra, hogy 1962-ben szervezzen Kínában munkaértekezletet.

Dr. Tóth István Földművelésügyi Minisztérium

Д különböző tartósság» elöntések által okozott mezőgazdasági kár mérlegelése

2. kép

Városlőd: gyümölcsös

(Fotó: Fekete)

A felszíni vízmozgás a művelés alatt álló területen nagy sebességek mellett eróziót, túlságosan vontatott levonulás esetén hosszabbrövidebb ideig tartó vízborítást eredményez. A vízborításnál nem döntő az, hogy a területre érkező víz csapadékból, fakadó vizekből, vagy árvízből keletkezett-e. A felszíni vízborításnál elsősorban az időjárás, itt is különösen az évszak, a hőmérséklet, a vízborítást szenvedő növényfaj, egyes esetekben a növény fajta, a növény fejlettségi állapota, a vízborítás vastagsága, a vízborítás jellege és a víz minősége a döntő. Abban az esetben, ha a növényzetet borító víz áll, nagyobb károkat okoz, mintha ez a víz lassan a területen átvonul, tehát mozgásban van. (Fénykép.)

A vízborítás okozta kártételnél külön kell értékelnünk a növények károsulását és külön kell értékelnünk azt a kártételt, amit a víz a talaj termékenységének csökkentésében idéz elő.

A vízborítás által károsított növény életfunkcióiban bekövetkező változások értékelésének

vában egy koordinációs metodikai munkaértekezleten. Ezen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és az NDK képviselői vettek részt. A koordináló szovjet intézet értesítése szerint jelenleg minden baráti államból több intézettel tart kapcsolatot, így hazánkból is hárommal.

2. témánál III. fokozat. Az együttműködés az 1960 júniusi szarvasi koordinációs munkaértekezlet határozatai alapján történik. A szarvasi intézet csupán az öntözött talajok termékenységének a növelése területén vállalta a nemzetközi témavezetést. A hidrogeológia és hidrológia területére nem illetékes. E két utóbbi tudományágnak a mezőgazdasági koordinációs együttműködésbe való bekapcsolására az említett szarvasi nemzetközi értekezleten az érdekeltek lépéseket tettek.

3. témánál az együttműködés eddig II. fokozatú volt, ezután pedig részben III. fokozatúvá