Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
10 VÍZGAZDÁLKODÁS A folyamszabályozás és az idegenforgalom kapcsolata E probléma összefügg az előbb említett strandproblémával is. Ismeretes, hogy egyes folyamszabályozási munkák a strandokat tették tönkre. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, az idegenforgalmilag is célszerű folyamszabályozást különösen akkor, ha ezzel más vonatkozásban nem okozunk károkat. E szempontból dicsérendő a VÍZIG felsőgödi szakaszmérnöksége, mivel a gátépítési munkák kivitelezésénél két lehetőség közül azt választotta, amelyet mi is javasoltunk, ami drágábba sem került, ugyanakkor a táj szépségét megóvta, s ezzel elősegítette az idegenforgalmat. Egy probléma felvetésével azonban szeretnénk rámutatni, mennyire fontos, hogy a folyamszabályozás kérdésében közös elvekhez jussunk. Az elmúlt évben a folyamszabályozás során sor került a szentendrei Papszigetet Szentendre felől közbefogó ág eliszaposítására. Ehhez kedvezően járult az, hogy a szigeti camping-tábor megközelítése érdekében gátat építettünk a szigetre. Azonban bűnt követnénk el, ha a gát alatti, most már holt folyószakaszt is hagynánk eliszaposodni. Ezzel egyrészt a betegségék terjedését segítenénk elő, másrészt a táj képét annyira tönkretennénk, hogy az idegenforgalom számára megszüntetnénk egy egyébként kiválóan alkalmas helyet. Ezért az a kérésünk, hogy a vízügyi szervek gondoskodjanak e holtág rendszeres kotrásáról. A problémák a vártnál lényegesen könnyebben, s nagyobb beruházások nélkül is megoldhatók lennének, ha a helyi szervek még jobban bíznának a vízügyiek munkájában és azt igénybe is vennék. A lakosság tömegei támogatnák a nagyrészt saját érdekükben történő kezdeményezéseket. Nem is szólva az olyan lehetőségekről, mint a KISZ táborok, melyek a mellékfolyók beömléséhez települve jelentős segítséget tudnának adni ezeknek a folyóknak szabályozásához, tisztításához és az építési munkákhoz (pl. a pilismaróti Malom-patak függőmedrének tisztítása). Fontos lenne olyan, olcsó típustervek készítése is, amelyet a helyi szervek könnyen megvásárolhatnának, s amelyet a leghivatottabb szerv, a VIZITERV szakemberei készítenének el. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítésénél különös gondot kell fordítani a Dunakanyar idegenforgalmi szempontjaira, annál is inkább, mert ezen a területen kiterjedt vízügyi tevékenység várható. Végül befejezésként egy javaslatunk lenne az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz. A Dunakanyar jelenlegi vízügyi helyzetében megérdemelné, hogy külön erre a célra rendelt vízügyi szerv foglalkozzék vele. Anélkül, hogy létszámemelést javasolnánk, a meglevő erők megszervezésével megoldható lenne ez. Az OVF, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és a Felsőgödi Szakaszmérnökség jelentős erői tevékenykednek a Dunakanyarban. Ezeket az erőket egyesítve, a Balatoni Vízügyi Kirendeltséghez hasonlóan létre kellene hozni a Dunakanyar Vízügyi Kirendeltségét. Véleményünk szerint e szervvel együttműködve rugalmasabban és gyorsabban tudnánk megoldani az e cikkben felvetett problémáinkat. Mit tartalmaznak a Vízgazdálkodási Monográfiák A közelmúltban befejeződött az igazgatóságonkénti Vízgazdálkodási Adatgyűjtemények, vagy a közhasználatú kifejezéssel élve, az úgynevezett Vízgazdálkodási Monográfiák készítése. Az igazgatóságonként készült 12 monográfia kiterjed az ország egész területére és az összes vízgazdálkodási szakágazatokra. Tartalmában és terjedelmében felülmúlja minden eddigi elődjét. Mostani monográfiáink készítését az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1957-ben rendelte el, és célját a következőkben jelölte meg: 1. Megkönnyíteni és meggyorsítani a vízügyi szervek dolgozóinak, mint műszaki tervezőknek és hatósági szakértőknek a munkáját azáltal, hogy az összes jelentős vízgazdálkodási adatok egy helyen, gyorsan és könnyen megtalálhatók legyenek. 2. Segítséget nyújtani minden más szervezetnek minden olyan — az igazgatóság területét érintő — nagyobb arányú ipari, közlekedési stb. mű tervezéséhez, amelyek nem nélkülözhetik a helyi hidrológiai adottságok behatóbb ismeretét.
