Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 11 KIMUTATÁS az igazgatóságonkénti monográfiák fejezeteinek oldalszámairól: I VÍZIG Term. földr. Társ. gazd. földr. Folyószab. víziót Ármentesítés Belvízrend. Kultúrmérn. önt. és halastó Vízellátás és csat. Vízerő összesen Győr 173 50 114 95 83 41 85 163 19 823 1 Budapest j Székesfehér-179 .'1 112 94 115 415 53 403 14 1426 vár 180 47 44 123 42 121 50 53 9 669 Szombathely 161 42 21 41 42 176 08 74 29 634 Pécs 163 46 27 25 117 140 48 58 4 633 Baja 146 33 138 65 79 5 36 28 — 530 Nyíregyháza 151 36 85 69 63 9 32 33 9 487 Miskolc 173 40 59 39 50 102 115 71 18 667 Debrecen 155 41 45 119 102 31 78 57 11 639 Szolnok 157 35 53 189 217 34 97 49 — 836 Szeged 152 39 52 100 208 — 73 69 — 693 Gyula 147 32 88 66 137 — 89 62 — 621 összesen 1942 482 843 1025 1255 1074 824 1120 113 8668 A monográfiák készítésének szükségességét és időszerűségét nagyban fokozta az a körülmény, hogy a felszabadulás előtt széttagolt vízügyi szervezetek csak egy-egy vízgazdálkodási ágazattal foglalkoztak és nem volt feladatuk a többi vízgazdálkodási ágazat igényeinek egyidejű figyelembevétele. A monográfiák felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak, mert a számszerű adatokon túlmenően, tartalmazzák a helyi vízgazdálkodási művek és a velük eddig szerzett tapasztalatok leírását, a fejlődés eddigi útját és az egyes szákágazatoknak a többi szakágazatokkal való speciális helyi kapcsolatait. A monográfiák egységes irányelvek és egységes tematika alapján a következő tartalommal készültek: I. rész. Természeti földrajz (4. fejezet) A) Domborzat és talajviszonyok. B) Geológia. C) Éghajlat. D) Hidrológia. II. rész. Társadalomgazdasági földrajz (3. fejezet). A) Általános ismertetés. B) Mezőgazdaság. C) Erdőgazdaság. III. rész. Vízgazdálkodás (11. fejezet). A) Folyószabályozás. B) Ármentesítés. C) Belvízrendezés. D) Kultúrmérnöki munkák. E) öntözés. F) Halászat. G) Ipari vízellátás. H) Ivóvízellátás. I) Szennyvízelvezetés. K) Vízerőhasznosítás. L) Víziutak. Egy-egy fejezet szövegrésze átlag 130 gépelt oldal és az anyag minden olyan adatot tartalmaz, ami a hidrológiai kutatások jelenlegi állása mellett rendelkezésünkre áll. A fenti tartalmi ismertetés befejezéséül táblázatban közöljük a monográfiák terjedelmét. A táblázat tartalmazza az igazgatóságonkénti és fejezetenkénti oldalszámot és azok összesítéseként egy-egy monográfia, illetve egy-egy fejezet össz-oldalszámát. Látható, hogy az igazgatóságonkénti oldalszám átlag 500—800 körül van és a Középdunavölgyi Igazgatóság monográfiájának oldalszáma kiugróan a legmagasabb: 1426. Ennek oka az, hogy a vízellátás és csatornázás fővárosi adatai többszörösét teszik ki más igazgatóságok hasonló adatainak, továbbá, hogy a pesti igazgatóság kultúrmérnöki fejezete az átlagot messze meghaladó részletességgel készült, ami a fejezet szerzőjének, Szalmásy Ede főmérnöknek ügyszeretetét és szorgalmát bizonyítja. A kimutatásból kiolvashatóan a 12 monográfia összesen 8678 gépelt oldalt tartalmaz; a monográfiák rajzmellékleteinek száma 2052, és terjedelmük kereken 9800 A/4 formátumot tesz ki. A 12 monográfia 64 iratrendeződossziét tölt meg. Az egész anyag 6 példányban készült, amelyekből 2—2 az illetékes igazgatóságoké, 2 a Főigazgatóságé, 1 a VÍZITERV-é és 1 a VÍTUKI-é. A VlZIG-ek egybehangzó véleménye szerint a monográfiák használhatósága a vártnál nagyobb. A monográfiák szinte „kézikönyvszerűen” állandóan használatban vannak, és hogy mennyire hézagpótló szerepet töltenek be, jellemző az az általános vélemény, hogy „ma már nehéz elképzelni, hogyan lehetett enélkül dolgozni”. Vázsonyi Ádám HÍREK A műszaki, közegészségügyi és gazdasági szempontok erőteljesebb érvényre juttatása, valamint a helyi tanácsok jelentős tehermentesítése céljából az OVF vízellátási és csatornázási főosztályának javaslatára, egymás után szervezik a megyei, ill. területi víz- és csatornamű vállalatokat. Az 1960. évben az alábbiak alakultak meg: Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat, Kiskunhalas, Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Veszprém, Komárom megyei Vízmű Vállalat, Tata, Dorog— Esztergomi Víz- és Csatornamű Vállalat, Dorog. Az új vízmüvek a körzetükbe tartozó kis- és törpevízművek üzemeltetéséről és fenntartásáról is gondoskodnak.
