Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-12-01 / 2. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 2 Az öntözés kiterjesztésében most fő feladatunk, a meglevő öntözőrendszerek, főművek minél- teljesebb hasznosítása. A vízkészletek jobb kihasználása érdekében fejlesztjük a már kiépült öntözőrendszereken belüli vízelosztó hálózatot. Emmellett a fő figyelmet a helyi vízkészletek olcsó, egyszerű eszkozöKkei vaio hasznosítására fordítjuk. Ennek sokféle formája lenetseges, koztüK a kutöntözés, mely örvendetes fejlődésnek inauit. A kutontózes lenetösegeinek szeleskörű hasznosítása ceijara igényoevehető vízkészletek zömét 1962-ig módszeresen feltárják és lényegesen csökkentjük a kulturális költségeket. Ez lenetoseget ad arra, hogy a helyi vízforrások hasznosításának ezt a kevés berunazassal megvalósítható formáját még gyorsamban elterjesszük azoKon a videKeKen, ahol a felszín alatti vízKeszleteK a felszínieknél gazdaságosabban használhatók fel az öntözésre, így pl. Bacs megyeben, a Jászságban és Győr megyeDen. az öntözési módok megválasztásánál nem lehet merev sémákat aiKaimazm, azoKat az öntözött területeknek, a helyi adottságOKnak, a nepgazdasgi lehetőségeknek, az öntözésre fordított Derunázasok ervenyesülesenek szempontjait íigyelembevéve kell kiválasztani. Ezért az öntözés legnaladottabb módszere, az esőszeru permetező öntözés bevezetéséhez szükséges gepek, szerelvények, berendezések korszerű típusainak kialakítása es gyártása mellett, nem szabad elhanyagolni a felületi öntözést sem. A kötött talajú, sík vidékeken, különösen az egyszerűbb, de fokozatosan tökéletesíthető telep építési módszerek alkalmazásával a felületi öntözés most és a jövőben is az öntözés gazdaságos formája marad. Törekedni kell az öntözés céltudatosabb területi elhelyezésére. Itt a vízkészletek és a vízbeszerzési lehetőségek figyelembevétele mellett döntő szempontként kell érvényesülnie a talajadottságoknak. Ügy kell az öntözött területeket kiválasztani, hogy a jobb termoképességű talajok öntözése révén az öntözővíz-készlet minél joöoan hasznosuljon, minél nagyobb abszolút terméstöbbletet eredményezzen. A vízügyi igazgatóságok az öntözéses termelés elterjesztésének fontos pilléréi. Sokoldalú közreműködésük a műszaki tervezésben, a művezetésben, a gépi munkákhoz nyújtott segítségben és nem utolsó sorban vízhasznosítási csoportjaik révén az öntözés helyes módszereinek elterjesztésében, bemutató öntözések szervezésében, előrevivő ereje lehet az öntözéses gazdálkodás további fejlesztésének. Belvízrendezési feladataink kijelölésénél figyelembe vettük, hogy a szocialista mezőgazdaság viszonyai között már nem a belvízvédekezés, vagy a belvízrendezés, hanem a belvízgazdálkodás komplex feladatait kell megoldanunk. Ezért a talaj kedvező vízállapotának megőrzése érdekében mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy agrotechnikai eszközökkel gondoskodjunk a növények számára hasznosítható csapadéknak helyben való visszatartásáról és csak a termelés szempontjából káros, fölös vizek elvezetését oldjuk meg belvízlevezetés útján. Az ország néhány, a belvizek által különösen veszélyeztetett vidékén, — így a Sebes-Kőrös és a Fekete-Kőrös közötti területen, továbbá a Sebes-Kőrös jobb partján Kőrösladány térségében — már a jövő évben elérjük azt a távlati célkitűzésünket, hogy a káros felszíni vizeket átlagosan 14 nap alatt levezessük, ami megköveteli hogy belvízrendszereink fajlagos vízelvezetési képességét 40 lit/sec km--re építsük ki. Jövő évi belvízrendezési munkáink közül kiemelkedik a Csorna- Foktői csatona építésének befejezése, mellyel a Dunavölgyi belvízrendszerben háromnegyed millió holdon kétszeresére emelkedik a fajlagos vízlevezetés mértéke. A vízkárok elhárítása és a terméketlen területek termelésbe vonása szempontjából nagy jelentőségűek a kisbalatoni lápterületen végzett vízrendezési munkák. Az őszi, rendkívüli csapadékos időjárás következtében az ország jelentős területei kerültek belvízborítás alá. Ezek kiterjedése eddig már meghaladta a 65 000 holdat. A főcsatornák és a szivattyútelepek vízlevezetőképessége lehetővé teszi a vizek viszonylag rövid idő alatti levezetését feltéve, hogy a helyi szervek társadalmi összefogással, szervezettséggel gondoskodnak a mellékcsatornák kitisztításáról, levezetik a vizeket a földekről a főcsatornákba. Az őszi csapadékos időjárás int, hogy jobban készüljünk fel egy esetleges tavaszi belvízjárásra. A belvízvédekezés szervezetét úgy kell kiépíteni, hogy a belvízkárok elhárításában a vízügyi szervek irányítása mellett elsősorban magukra az érintett nagyüzemekre, állami gazdaságokra, termelőszövetkezetekre támaszkodhassunk. A mezőgazdasági termelési célokat szolgáló vízügyi munkák között kiemelkedő jelentőségűek a kisvízfolyások rendezésére és a víz okozta talajpusztulást csökkentő munkák. A kisvízfolyásokon jövő évben megvalósítandó vízrendezési munkák révén mintegy 45 000 hold mezőgazdasági területen javul a talaj állapota, növekszik a vízfolyások vízlevezető képessége. Az erózió okozta kárra rávilágít, hogy a lejtőkön lerohanó víz évente legalább 50 millió m3 termőtalajt sodor le. Ennek szervesanyagtartalma 40 millió tonnára becsülhető, ami 400 millió forint értéket képvisel. Növeli ezt a kárt, hogy a talajlesodrás folytán évente legalább 10 millió m:t iszap rakódik le a vízfolyások medrében, ami csökkenti ezek vízlevezetöképességét és növeli a karbantartási költségeket. Törekedni kell arra, hogy a nagyobb arányú, több gazdaságot érintő, talajpusztulásnak kitett területeken egy-egy vízgyűjtő rendszeren belül az erózió elleni vízgazdálkodási, agrotechnikai és erdészeti munkákat összehangolva, közös tervek alapján valósítsuk meg. az Árvízvédelmi biztonság növelésével KAPCSOLATOS MUNKÁK A vízgazdálkodási ágazatok arányos fejlesztése megköveteli, hogy a mezőgazdasági jellegű vízügyi munkák mellett fokozott gondot fordítsunk az ország árvizektől veszélyeztetett nagykiterjedésű területein az árvízvédelmi biztonság további növelésére. Az 1960. évi 34 millió forintnyi beruházással szemben 1961-ben mintegy 40 millió forintot fordítunk árvédelmi munkákra. Jövő évben nagyméretű, magas műszaki színvonalon szervezett munkákat végzünk, a Budapest alatti Dunaszakaszon, ahol a töltéseket a mértékadó árvízszint magasságáig építjük ki. Solt—Mohács közötti árvízvédelmi töltések biztonságának növelése érdekében 24 millió forint ráfordítással, érdekében 18 millió forint értékű, 250 000 m:! földmozgósítással 390 000 m3 földmozgósítással a Sió balparti töltésének erősítése járó árvédelmi munkát végeztünk. Ez év nyarán a Sajó és a Hernád völgyében levonuló árvizek ráirányították a figyelmet arra, hogy e területeken mielőbb ki kell építeni az összefüggő árvízvédelmi műveket. A Sajó és a Hernád ármentesítésének nagyszabású munkái jövő évben kezdődnek. A dunai jegesárvizek szempontjából veszélyes időszak közelsége megköveteli, hogy a községi tanácsokkal együttműködve mielőbb felkészüljünk egy esetleges árvízvédekezésre. Előkészítsük a közreműködő szervek együttműködését és a közerő gyors és szervezett mozgósítását. A folyamszabályozási munkák erőteljes továbbfolytatása mellett a jeges árvizek elhárításának hatékony módszereként — jégtörőhajó parkunk kiszélesítésével — és ütőképességének növelésével is törekszünk a védekezés hatékonyságának növelésére. 1961-ben üzembe állítjuk a második, külön erre a célra épült jégtörőhajót és a jégtörésben résztvevő hajók számát Összesen 8 egységre növeljük. VÍZÉPÍTÖIPARI FELADATAINK Irányító munkánkban, a vízügyi államigazgatási feladatok megoldása vízgazdálkodási fejlesztési irányelvek kia'akítása menen mindmKaDD eioterDe kerül munkánk másiK fő területe, a vízepítóipar irányítása. A vízépítési munkák nagyarányú gépesítése folytán a vízügyi szolgalat az ország egyiK legjelentősebb építőipari szervezetévé vált. A vízügyi szervek termelési tevékenységének értéke eléri az évi 1 milliárd forintot, a tanácsi víz- és csatornavállalatoké meghaladja a 600 millió forintot. E munkák elvégzését szolgáló jelentős építőipari, vízgépészeti termelő kapacitás legjobb hatásfokú hasznosítása szükségessé teszi, hogy mind nagyobb figyelmet fordítsunk a korszerű technológia alkalmazására, a gazdaságosabb megoldásokat elősegítő tartalékok mozgósítására, az építési költségek csökkentesére. Az eszközök jobb összpontosításának elvét kell alkalmaznunk az immár közel 8,5 millió m3 földmozgósítás elvegzesere alkalmas földmunka géppark gazdaságosabb hasznosítása érdekeben is, ami lehetóve teszi az építés jobb megszervezését, korszerű gépláncok kialakítását, az építési idő lerövidítései. Ennek éraekeben a termelési feladatokhoz igazodóan kell átcsoportosítani a vízügyi szervek között a földmunkagépállományt. Emellett ki kell alakítani a vízügyi szervek közötti együttműködés olyan redszerét, ami lehetővé teszi, hogy a helyenként jelentkező munkatorlódások levezetésére szomszédos vízügyi igazgatóságok gépkapacitásban jelentkező feleslegeit átmenetileg igénybevenessük. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság beruházási keretének közel 50 %-a gépi beruházás. 174 millió forintot fordítunk a gépállomány fejlesztésére, ami többek között lehetővé teszi a földmunkák gépesítési fokának az ezévi 51 °/p-ról 60 %-ra való emelését. Emellett tovább fejlődik a vízijármű állomány, a vízgépészét és a híradástechnika is. A termelőmunka eredmenyességének növelése megköveteli mind az élő, mind a gépi munkával való takarékoskodást. Ezért nemcsak a géppark jobb hasznosítására törekszünk, hanem az élő munka ráfordítás hatékonyságát is növelnünk kell. Ez szükségessé teszi a munka termelékenységének az eddiginél nagyobb mértékű növelését. A vízgazdálkodás területén is törekedni kell, hogy a termelés emelkedésének kétharmadát a munka termelekenységének fokozásával érjük el. A termelékenység alakulása még messze elmarad ettől a követelménytől és a munkák viszonylag magas gépesítési színvonala által adott lehetőségektől. Ezért minden vízügyi szervnek törekednie kell saját lehetőségei feltárásával a munka jobb megszervezésére, az egy főre eső termelési érték növelésére, a takarékosabb létszám- és a béralapgazdálkodásra. Az anyagi ösztönzés további ésszerű alkalmazása mellett érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a prémium nem bérkiegészítés. A prémiumok fizetésére csak a népgazdaság érdekeit szolgáló többletfeladatok teljesítése esetén kerüljön sor. A gyakran laza normákat felülvzsgáljuk és módosítjuk. Erre egyébként minden szervnek nemcsak tehetősége van, hanem kötelessége is, mert a vállalatok saját hatáskörükben, helyi normákat alkalmazhatnak. Ezzel a lehetőséggel azonban ezideig nagyon ritkán éltek. A TANÁCSOK VÍZÜGYI FELADATAI Fejlődő vízgazdálkodásunk harmadik nagy területét a tanácsok vízügyi tevékenysége alkotja. A vízügyi feladatok ellátásában is tovább kell növelni a tanácsok önállóságát, jobban kell decentralizálni az államigazgatási feladatokat és tehermentesíteni a felsőbb szerveket. Érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a főhatóság és a középirányító szervek elsősorban a szakigazgatási területük körében felmerülő ügyek általános szabályozásával, az elvi irányítással, a szakfelügyelettel, ezen belül az alsóbb fokú szerveknek nyújtandó segítségadással és ellenőrzéssel foglalkozzanak, különleges szakértelmet, országos áttekintést igénylő ügyeket intézzék. A tanácsi szervek hatáskörébe tartozó vízügyi munkák túlnyomó részét a vízellátási és csatornázási feladatok jelentik. A jövő évben államunk 400 millió forintot meghaladó összeget fordít a lakosság vízellátásának javítására és a csatornázás fejlesztésére. 100 millió forint körüli összeget használunk fel az ún. „komplex” vízügyi létesítmények megvalósítására.
