Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése

1.—36. ábra. A belvízi elöntés és lefolyás tartóssága és előfordulási valószínűsége az

Alsó-Tisza vidéken

Lefolyás (mm /nap)

I.—37. ábra. Az évi legnagyobb napi lefolyás előfordulási valószínűsége néhány belvízi tájegységben

adja, hogy az ország teljes területén mekkora a különböző évszakokban, illetve évi összesítésben a különböző valószínűségekkel várható összes elöntött terület nagysága. Az 1.—36. ábra az egyes tájegységekre külön számított eloszlásgörbéket foglalja össze.

A levezetendő belvizek intenzitásértékei, csúcshozamai csak közelítően jellemezhetők. Ez a jellemzés csak tájegységekre végezhető el; értéke a természeti adottságok, a talajminőség, a csapadékviszonyok mellett a gazdálkodási tevékenységtől is függ.

A vízháztartási vizsgálatok megkönnyítése végett — a vízgyűjtő nagyságától független — mm/nap dimenzióban adott lefolyás évi maximumainak eloszlása hét belvízi tájegységre az

1.—37. ábrán látható.

2.34. Felszíni vizeink összefoglaló jellemzése

Felszíni vizeink legnagyobb része vízfolyásainkban kqncentrálódik; tavaink — jellegzetes vízgazdálkodási szerepük ellenére -— felszíni vizeink mennyiségi mutatóit alig befolyásolják. Síkvidéki területeink belvízihozamai a befogadójuk vízjárását, néhány átmeneti jellegű vízfolyástól (Sárvíz, Rábca stb.) eltekintve nem módosítják.

Felszíni vizeinkről az összefoglaló képet tehát vízfolyásaink vízjárásával kell felvázolnunk. A felszíni vizek 95%-át külföldről hozó nagyobb folyóink minden égtájról sugárszerűen érkeznek : ezek vízjárását a határon túli tényezők határozzák meg. E folyók magyarországi szakaszát a

6*

83