Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése
mellékletben összefoglalt vízhozam hossz-szelvények jellemzik. A mennyiségileg kisebb, hazai eredetű vizeket szállító kisvízfolyások közül a jelentősebbek vízjárását ugyancsak a mellékelt vízhozam hosszszelvények jellemzik. (Az 500 km2-nél kisebb vízgyűjtőjű patakokról készült hossz-szelvényeket terjedelmi korlátok miatt nem csatolhattuk, a 100 km2-nél kisebb vízgyűjtőjű vízfolyásokra pedig már nem is készültek hossz-szelvények.) Az „összes” vízfolyásra kiterjedő vizsgálatnak nemcsak terjedelmi okök szabtak határt, mivel a kisebb vízfolyások vízrajzi feltártsága nyilvánvalóan alacsonyabb szintű a nagyobb patakokénál, folyókénál. A területi vízgazdálkodás, a vízgyűjtőhasznosítás számára azonban a kisvízfolyások vízkészlete sem közömbös, elsősorban azért, mert ezek vize hazai eredetű; e mennyiségi, minőségi mutatókkal jellemzett vízzel viszonylag szabadon gazdálkodhatunk, azt teljes egészében magunkénak vallhatjuk. A hazai eredetű vízfolyások vízjárásának együttes elemzése tehát nemcsak az ország területének lefolyási viszonyait kell leírja, hanem fontos eszköz is a hiányzó adatok pótlására. A kisvízfolyások szempontjából szükségszerű adathiányok pótlására már a II. Vízgazdálkodási Keretterv hidrológiai előkészítő munkái során felhasználták a hidrológiai hasonlóság elvét, amely az időjárási elemek viszonylag nagy területén egyformán, illetve térben, időben folyamatosan változó alakulásán és a felszín természet- földrajzi elemeinek hasonlóságán alapszik. A hazai domborzat, a viszonylag alacsony hegységeink lankás lejtői, a talajtani és fedettségi viszonyok fokozatos változása egyaránt a vízjárási viszonyok, elsősorban a felszíni lefolyás fokozatos változását eredményezik. (Kivételt csak a karsztos és nem karsztos felszín éles határa jelent.) A lefolyási viszonyok folyamatos változását a meteorológiai elemek folyamatos változásához hasonlóan tehát, izometrikus vonalakkal lehet térképen ábrázolni. A sokévi középvízhozamokból számított átlagos lefolyást az I.—38. ábra, az árvízi tényezőket az I.—39. ábra mutatja be. Ezek az ábrák segédletet adnak a tervezők kezébe adathiányos vízfolyásaink középvízhozamának és árvízhozamainak becslésére. A felszín alatti vizekből táplálkozó kisvízhozamok a vízfolyás medre által megcsapolt geológiai rétegeknek megfelelően alakulnak. A geológiai rétegződés erős változékonysága a kisvizek becslésére az előzőekhez hasonló térkép szerkesztését nem teszi lehetővé. Végeredményben az ország felszíni vizeinek összefoglaló képét a közölt 36 külföldi és hazai eredetű vízfolyásnak hossz-szelvényei és a két térkép együttesen adja. A vízfolyások hidrológiai hossz-szelvényei, így a vízfolyások vízjárása között — még közvetlenül szomszédos patakok esetében is — nehéz hasonlóságot felfedezni. A hasonlóság a vízfolyások vízjárásának -mozaik-jellegét tükrözi. A mozaikon belül az egyes elemek — a vízfolyások — a mozaik kockák. Ezek közül még a szomszédosak is lehetnék teljesen elütő színezetűek, de együttesen kirajzolják az egységes -képet. Ezt a képet ábrázolja a két izometrikus vonalas térkép. Az árvízi tényező térképének szerkesztésénél a 108 hazai állomás vízhozam-adatsorából számított 3%-os árvízi hozam volt a kiinduló adat. A térkép használatánál a becsléshez el kell határolni az adathiányos vízfolyás vízgyűjtő területét és a vízgyűjtő terület súlypontjára érvényes fajlagos lefolyás és vízgyűjtő terület szorzata adja a patak sokévi középvízhozamának átlagos körülmények között is csak +20% pontosságú becslését. Az árvízhozamok számításánál a vízgyűjtő súlypontjára érvényes, a térképről leolvasott В értékkel a vízgyűjtő terület négyzetgyökét kell megszorozni; így a 3%-os előfordulási valószínűségű árvízhozamra kapunk + 20%- os megbízhatóságú becslést. Más valószínűségű árvízhozamot az így számított 3%-os árvíz megfelelő redukálásával becsülhetünk. A redukciós szorzókat а I.—40. ábrára felrajzolt segédábra szolgáltatja a kérdéses valószínűség függvényében. Kisvízhozamok adathiányos vízfolyáson csak közvetlen mérések alapján becsülhetők, e becsléshez a kisvízfolyáson úgynevezett pillanatnyi vízhozam hossz-szelvényt kell felvenni, úgy, hogy a hossz-szelvény felvétel a vízfolyásnak, vagy a befogadójának a kellő hosszúságú (legalább 10 éves) adatsorral rendelkező vízhozam- nyilvántartási szelvényében végződjék. A vízhozam-nyilvántartási szelvényre kiszámított kisvízhozam-mutatót a megmért értékek közötti aránnyal lehet a kérdéses szelvényre átszámítani. A hazai vízfolyások kisvízi hidrológiai hossz-szelvényeit (amelyek közül -a legfontosabbakat mellékeltük) így szerkesztettük. A hidrológiai hossz-szelvények sorozatával és a térképekkel illusztrált jellemzést összefoglalóan az I.—3. táblázat tartalmazza. Ebben a tábIsmétlödési időszak, év Ю0 58 33 20 10 2 I.—40. ábra.' Az előfordulási valószínűség szorzótényezője 84
