Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése

Oxigénfogyasztás IKOIp)

mg/l UOO mg/l

15,0- 10,0 - 5,0- 0-.

mg/l Biokémiai oxigénigény (BOIç)

Bfi6fl- 4,0- 2,0 0 -J----------------------------mg/l Oldott oxigén

max.

átlag

mir

Összes oldott anyag

300 - 200 - 100 ■ 0 ■

mg/l 1,50 - 1,00 - 0,50 - «

0 -J-*

Ammonium ion (NH£)

mg/l Nitrát ion (NO§)

I

5

JL

fhm

Mintavételi hely

I.—32. ábra. A Körös vízminőségi hossz-szelvénye

► Mintavételi hely

A Maros vizének minősége szempontjából a vízben a nagy összes oldottanyag-tartalom (több év átlag értéke 500—600 mg/l között változott), az időnként észlelhető nagy KOIP, NH4+ és N03~ a jellemző.

2.32. Állóvizek

Állóvizeink legtöbbje a felszíni vízhálózat része. A három nagy tavunk természeti adottságai miatt mégis külön kerül bemutatásra. A Balaton, Fertő tó és Velencei-tó nagyságához képest igen kicsiny vízgyűjtőjű. A beömlő vízfolyások vizét, — például a Balaton a Zala vizét — teljes mértékben tározza, és így a tó vízjárása csupán a vízfolyások vízjárásaival nem jellemezhető.

A három nagy tó fölös vizének leeresztése szabályozott módon, megfelelő méretű zsilipeken át történik. A tó és a tó alvízcsatornájának a vízjárása tehát emberi beavatkozás függvénye, így a tavak mind a tápláló rendszerüktől, mind a levezető rendszerüktől, mind pedig a zsilipkezeléstől függő sajátos hidrológiai egységek.

A tavak hidrológiai jellemzésére hasznosításuk vízügyi-műszaki megalapozása szempontjából kerül sor. A tólhasznosítás rendszerint több klasz- szikus vízgazdálkodási szakágazatot, továbbá más

gazdasági és társadalmi tevékenységet is érinthet, ezért általában összetett feladat:

— a természetes tavak egy részének medrét a vízjárás kiegyenlítésére, vagy vízhasznosítást szolgáló tározásra használják;

— nagy tavainkon hajózás és víziszállítás van;

— az utóbbi időben megnőtt tavaink úgynevezett jóléti hasznosítása, üdülésre, vízi sportokra, horgászatra való igénybevétele;

— szinte valamennyi tavat halásszák, vagy haltenyésztésre hasznosítják ;

— parti sávjaikat nád termelésre, esetenként víziszárnyas tenyésztésre használják;

— különleges vízgazdálkodási feladatot jelentenek a természetvédelmi célokra védetté nyilvánított tavak.

A felsoroltak műszaki megoldásához hidrológiai alapadatok, és a természeti rendszer hidrológiai jellemzése szükséges. E jellemzés azonban — a hasonlóságok ellenére — sok tekintetben eltér a vízfolyásoknál alkalmazott módszerektől.

— Kiemelkedő szerepe van a vízháztartási mérleggel kapcsolatos számításoknak.

— Olyan jelenségek leírása, vizsgálata is szükséges, amelyeknek a vízfolyások esetében nincs gyakorlati jelentősége, pl. szélokozta

78