Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése
A Balaton geometriai adatai 90 cm siófoki vízállásra vonatkoztatva 1-15. táblázat Nyíltvízi terület Nádasok területe összes felület Hossz Átlagos szélesség Átlagos mélység Térfogat km1 km3 km3 km km m m3 571,7 16,8 588,5 76,5 7,5 3,36 1978 mozgások, víztéren belüli két- esetleg háromdimenziós áramlások, feliszapolódás, oldott anyagok halmozódása stb. A Vízgazdálkodási Keretterv hidrológiai munkái során az ország három legnagyobb tavára — a Balatonra, a Fertő és a Velencei-tóra külön feldolgozás készült. A munkát korábbi kutatásainak felhasználásával — a Keretterv céljaira — a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ állította össze. A Balaton Közép-Európa legnagyobb sekély- vizű tava. Nagy vízfelülete, sekély vize és sajátos partviszonyai a vízparti üdüléshez egyedülálló lehetőségeket biztosítanak. A tó legfontosabb geometriai adatait az I.—15. táblázatban foglaljuk össze. A tó két, jól elkülönült medencéjét szétválasztó tihanyi szűkületben 10—12 méter mély árok húzódik, az egyik medencéből a másikba átáram- ló víz sebessége az 1—1,5 m/s-t is eléri. Ez az áramlás mossa ki a nyugodtabb időszakokban esetleg leülepedő mederanyagot. A vízállásviszonyok a szélokozta vízszintválto- zások, a vízlengés és a hullámzás miatt közvetlenül a lapvízmércéken leolvasott vízállásadatok alapján nem értékelhetők. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ rajzolóműszerekkel végzett részletes vizsgálatai a Balaton víztükrének mozgási törvényeit feltárták; a Vízrajzi Szolgálat által közölt, kiadott vízállásadatok a tó pillanatnyi — geometriai értelemben vízszintes — szintjének a helyzetét szolgáltatják. A vízlengések vizsgálata mellett — külön erre a célra szerkesztett műszerrel — vizsgálták a tó hullámzásának jellemző adatait; az évi legnagyobb hullámmagasság eléri a 150 cm-t. A vízháztartási számítások megbízható adatsoraira támaszkodva a Balaton vízszintszabályozásának és vízkészlet-gazdálkodásának alapjait a tó vízháztartási mérlege, illetve az annak alapján végzett számítások adják. A tónak és vízgyűjtő területének havi és évi vízmérlegei 1921-től rendelkezésre állnak és ma is folyamatosan készülnek. A Balaton átlagos hozzáfolyási viszonyait a tó hossztengelye mentén, hossz-szelvényszerűen az I.—33. ábra mutatja. A leeresztés adatai között kell nyilvántartani a tóból, különböző célokra kivett vizet is. Ezek a vízkivételek az átlagos vízmérlegbe beilleszthetők, de a rendkívüli, adott valószínűségű vízszegény évek, illetve üdülési idények elemzése eredményeként ezeket erősen korlátozták. A leeresztés, a vízkivétel emberi tevékenység. A természetes adottságokat a tó lefolyástalan állapotára átszámított adatsor és annak statisztikai jellemzése tükrözi. A statisztikai vizsgálat eredményét, a természetes vízkészletváltozások különböző valószínűségi értékeit az I.—16. táblázat mutatja. 7.-/6. táblázat A Balaton természetes felszíni vízkészletváltozásának különböző meghaladási valószínűségi értékei (mm) P% I. II. III. IV. V. VI. VII. VHI. IX. X. XI. XII. Félévi Évi rv-ix. X-III. 1 219 326 474 313 202 210 161 165 196 222 295 394 617 1479 1909 2 204 297 428 280 178 178 131 134 162 195 269 336 687 1353 1716 5 180 258 356 226 148 130 90 90 118 156 23 270 516 1200 1463 10 164 223 307 192 114 94 55 53 79 123 198 219 364 1029 1224 20 142 188 244 148 82 51 14 14 38 86 160 168 204 865 994 50 114 126 130 72 24-16-52-51-14 30 99 92-24 608 613 80 74 80 60 14-22-66-106-98-52-14 40 49-174 404 338 90 60 57 25-16-46-88-129-119-66-34 12 34-224 319 223 95 46 44 0-38-60-102-149-134-74-50-8 27-284 252 144 98 37 28-27-55-79-112-165-146-79-60-30 22-325 203 82 99 30 20-43-89-125-125-175-153-82-68-43 20-332 170 45 szórás (mm) 41 67 112 82 63 73 73 69 61 63 73 80 251 285 407 Megjegyzés: Az eloszlásfüggvény típusa: háromparaméteres gamma eloszlás Az adatok a VITUKI munkája nyomán. 79
