Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 8. Vízerőhasznosítás
házási költsége mintegy 40—50n/o-ban egyéb célokhoz kapcsolható. A Duna az ország egyetlen nemzetközileg szabadon és illeték mentesen használható tengeri kijárata. A folyó csatornázása — különösen a Rajka—Budapest közötti szakaszon — hajózási szempontból egyértelműen előnyös. Összefoglalva a hazai Duna-szakasz fejlesztésének meghatározó érdekeit, egyértelműen megállapítható, hogy mind a jelen, mind a jövőbeli feladatok megoldása szempontjából a lehetséges megoldások közül a folyó csatornázása nyújtja a legnagyobb előnyöket. A magyar szakasz csatornázását megvalósító vízlépcsőlánc a következő létesítményeket tartalmazza: — a Budapest fölötti Duma-szakaszon a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszert ; — a Budapest alatti szakaszon az Adonyi és a Fajszi vízlépcsőket. A Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építése folyamatban van, csehszlovák—magyar együttműködéssel. A Pozsony—Budapest közötti Duna-szakasz csatornázásának célja: — a vízemkészlet hasznosítása; — az árvízvédelmi biztonság és az ármentesített terület növelése; — a folyószabályozási feladatok helyettesítő megoldása ; — a vízi út átbocsátó képességének és a hajózás biztonságának növelése; — a vízkivételek biztonságénak növelése; — a belvízi öblözetek helyzetének javítása. Az üzemvízcsatornás Gabcikovói Vízlépcsőből és a Nagymarosi (folyami) Vízlépcsőből álló vízerőmű rendszer összenergia termeléséből a magyar részesedés 50%, azaz 440 MW és 1800 GWh/év. Az üzembe helyezés a 90-es években várható. Az egyezményes terv szerint a GNV villamos- energia termelési lehetőségeit a III.—129. táblázat adatai jellemzik. A hazai felső Duna-szakasz csatornázása után mind a vízjárási, vízháztartási viszonyokban, mind pedig a folyó és a parti hatásterületek ökológiai adottságaiban új — szabályozott — helyzet fog kialakulni, melynek a jelenlegi teIII.-129. táblázat A GNV villamosenergia-termelési lehetó'ségei Teljesítmény (MW) Átlagos évi energia (GWh) Beépített Rendelkezésre álló Alap Csúcs összesen Gabcikovo 720 604 428 2224 2652 Nagymaros 158 152 968 57 1025 Összesen Magyar 878 757 1396 2261 3677 részesedés 439 378,5 698 1140 1838 rülethasználatok szempontjából előnyös és káros környezeti hatásai egyaránt lehetnek. Utóbbiak nagy részének, elsősorban a létesítmény és üzeme okozta eddig feltárt közvetlen károknak az elhárítására megfelelő megoldásokat dolgoztak ki az elmúlt több mint két évtizedes feltárási- tervezés periódusban. Egyes bizonytalan folyamatoknál a részletmegoldások kidolgozására csak ai: építés és a működés során szerzett tapasztalatok birtokában kerülhet sor. Az Adonyi és a Fajszi Vízlépcső műszaki megoldása csak vázlattervi szinten kidolgozott. A Duna Budapest alatti szakaszának csatornázását további részletes vizsgálatokkal kell előkészíteni. Ezek eredményeitől függően lényegesen változhat a jelenlegi vázlatos fejlesztési koncepció. A vízlépcsők elsődleges célja a hajózás elősegítése és vízenergia-termelés. A Fajszi Vízlépcső kiemelkedő jelentőségűvé válhat a térség nagyobb iparfejlesztése esetén. A két vízlépcső jellemző energetikai paramétereit a III.—130. táblázat tartalmaza. III.—130. táblázat Az Adonyi és a Fajszi Vízlépcső' energetikai paraméterei Vízlépcső DV m. Bf. Kiépítési vízhozam m3/s Beépített teljesítmény MW Átlagos évi energia- termelés GWh Adony 99,80 3000 150 775 Fájsz 91,80 3000 100 650 A négy dunai vízlépcső megvalósulása közel 700 MW teljesítőképességgel és kereken 3200 GWh évi villamosenergia-termeléssel a magyar Duna-szakasz átlagos elméleti vízerőfcészletének 60%-os kihasználását eredményezné. A Tisza csatornázási koncepciója nagy vonalakban kialakultnak tekinthető, a különböző időben született változatok lényegi eltérése a felső szakaszon levő vízlépcsők helyének pontos kijelölésében van. A vízerő hasznosítás — a folyó csatornázási problematikájának részeként — a vízhasznosítási és vízkárelhárítási célok rendszerében különböző súllyal szerepelt, és szerepelhet a jövőben. A Tisza vízerőkészletét jelenleg hasznosító Tiszaiöki és Kiskörei Vízerőmű beépített összteljesítménye 39,5 MW, évi átlagos energiatermelésük összesen 170 GWh, az ország jelenlegi vízenergiiatermelésének közel nyolcvan százaléka. A Csongrádi Vízlépcső jelenlegi beruházási programjában nem szerepelt a vízerőtelep, bár a műszaki megoldás lehetővé tenné 400 m:!/s kiépítési vízhozam és 18 MW teljesítmény mellett, 80 GWh átlagOíS évi energia termelését. A kivitelezésre vonatkozó újabb döntés előtt célszerű ismételten megvizsgálni a vízerőhasznosítás indokoltságát. A Tiszalök feletti folyószakasz csatornázása a tiszavölgyi vízpótló rendszer további fejlesztéséhez kapcsolódik, különös tekintettel arra, hogy 463
