Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 7. Mezőgazdasági vízhasznosítás

7. A MEZÖGAZDASÄGI VÍZHASZNOSÍTÁS

A mezőgazdasági vízgazdálkodás feladata a növénytermesztés termőhelyein (a táblán, a tömbön, a mezőgazdasági üzemben) a kedvező vízháztartás! és vízminőségi viszonyok létrehozása és fenntartása (a káros vizek elvezetése, a vízihiányok megszüntetése), az állattenyésztés telephelyein pedig a vízellátási igények kielégítése és a használt (szennyezett) vizek elhelyezése. Emellett a mezőgazdasági tevékenység során mód nyílik a más tevékenységekből származó szennyvizek, akár tápanyag-utánpótlást szolgáló hulladékanyagok környezetkímélő elhelyezésére és felhasználására, akár halászati célú hasznosítására.

A mezőgazdasági vízgazdálkodás körébe ezeknek megfelelően rendezési, vízszabályozási, vízvédelmi, vízpótlási, vízellátási, szennyvízel- helyezési tevékenységek tartoznak.

A termőföldhasznosítás (II.—4.2. fejezet) tárgyalása keretében megállapításra került, hogy a növénytermesztés alapvető feltétele a termelés legkisebb egységén, a táblán az optimális vízháztartás megoldása olyan agrotechnikai és műszaki beavatkozásokkal, hogy a termőhelyen a csapadék legjobban hasznosuljon, a felesleges vizek szabályozottan kártétel nélkül elvezethe- tők legyenek, és a vízhiányokat a szükséges mértékben pótolni lehessen. A vízgazdálkodásnak a növénytermeléssel és az állattenyésztéssel való kapcsolatát a II.—4.2. fejezet mutatja be.

Ez a fejezet a mezőgazdasági vízgazdálkodásnak a vízhasznosítási célú beavatkozásaival foglalkozik, azaz:

— öntözéssel;

— a mezőgazdaságban vagy máshol keletkező használt- és szennyvizeknek — tápanyagaikat értékesítve — növénytermesztési célú hasznosításával;

— a halastavak vízellátásával.

A mezőgazdaság egyéb célokra történő víz- hasznosításával és vízellátásával (a mezőgazdasági üzemek telephelyeinek ivó- és használati vízellátása stb.) a III.—6. fejezet foglalkozik.

A víz felhasználása a mezőgazdaság termőhelyeinek legkisebb egységén, a táblán történik, illetőleg a halastavak ellátását szolgálja. Ezeknek a vízhasználatoknak a jellege eltér az egyéb (lakossági, ipari és más) vízhasználatoktól mind a mennyiségi, mind az időbeli eloszlás és a minőségi jellemzők tekintetében.

A víz mennyisége és eloszlása szempontjából az a jellemző, hogy a mezőgazdasági vízhasználat :

— nagy mennyiségű víz felhasználásával jár, melyet a vízkészletek szempontjából lekötöttnek kell tekinteni, a tényleges fel- használás azonban időjárási, termelési és gazdasági körülmények függvénye;

— a vízigények időben nem egyenletesek: bizonyos időszakokban sok víz szükséges (elárasztás), máskor ennek csak kis hányada (utánpótlás);

— a fentieknek vízkészletgazdálkodási szempontból nagy területekre kiterjedő és más vízhasználatokkal összehangolandó hatása van.

A víz minősége szempontjából az öntöző és halastavi vízellátást szolgáló víz minősítése eltér az egyéb vízhasználatok jellemzőitől. Az öntözővíznél alapvető kritérium az, hogy minősége (sótartalma, herbicid szennyeződése stb.) ne idézzen elő a talajban és a növényzetben károsodást. Ezért különösen fontos a belvizek öntözési célú felhasználásának mérlegelése. A halas- tavi vízhasználatokban különös figyelmet igényel a mérgező anyagúk távoltartása és a megfelelő oxigénellátás biztosítása.

A mezőgazdasági vízhasznosítás céljára a víz szolgáltatása lehetséges

— nagytérségi rendszerekből, amelyek tározással, folyócsatornázással nagy területiek szabályozott vízellátását biztosítják;

— ezekre a rendszerekre támaszkodó, vagy önálló állami kezelésben levő vízkivételekről (föművekről), melyek több mezőgazda- sági üzemet szolgálnak ki egyes esetekben mezőgazdaságon kívüli vízszükségleteket is kielégítenek; és— közvetlen üzemi vízikivételekből.

Az első két vízkivételi mód infrastruktúrának minősülő vízi létesítmények révén vízgazdálkodási feladat, a közvetlen üzemi vízkivételek létesítése és működése a mezőgazdasági üzem feladata. Ezek a vízgazdálkodáshoz a vízkészlet-gazdálkodás és a vízminőség-szabályozás körében — részben hatósági beavatkozások útján — kapcsolódnak.

421