Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 6. Települési vízgazdálkodás

rán keletkező ipari jellegű használt- és szenny­víz elvezetése és elhelyezése még nem alakult ki megnyugtató módon. Különböző helyi meg­oldásokat alkalmaznak, amelyek csaik átmeneti­nek tekinthetők. A mező- és erdőgazdasági célokra felhasznál­ható települési szennyvíz összes mennyisége 1980-ban 645 millió m3 volt. Hígtrágya 34 mil­lió m3 képződött. A nagyüzemi állattartó telepeken a felhasz­nált vízből hígtrágya, trágyalé keletkezik és ide számítjuk a szennyezett csapadékvizeket (a silóterek és burkolt terek elfolyó vizeit) is. En­nek megoszlását a III.—94. táblázat szemlélteti. III. -94. táblázat Az állat tart ótele рек szennyvizének megoszlása millió m3/év Megnevezés Híg­trágya Trágyá­ié Szennye­zett csapadék összesen Szarvasmarha Sertés 0,7 16,3 9,8 1U 2,6 1,6 13,1 29,0 Összesen 17,0 20,9 4,2 42,1 III.-95. táblázat A hígtrágya tápértéke Megnevezés Nitrogén P2Os K20 összesen ezer tonna/év Hígtrágya Trágyalé 20,4 36,6 6,8 6,2 13,6 41,9 40,8 84,7 Összesen 57,0 13,0 55,5 125,5 Az évente keletkező hígtrágya tápanyagérté­két 111.—95. táblázat szemlélteti. Ezt a hígtrágya mennyiséget az üzemekben trágyaként kell a növénytermesztésben felhasz­nálni, ezért a trágya minőségét, konzisztenciá­ját tekintve a felhasználó növénytermesztési ágazat igénye a meghatározó. Jelenleg a keletkező hígtrágyáknak mintegy 15%-át hasznosítják, 20%-át kezelik elhelyezés előtt, míg 65%-át minden kezelés nélkül engedik a talajra vagy befogadó élővízbe. Jelentős veszélyforrás a mezőgazdasági ke- mizálásából származó fokozódó vízszennyezés is. A korszerű mezőgazdasági műveléshez nél­külözhetetlen műtrágyák és vegyszerek nagy mennyiségben való felhasználása nemcsak új szennyező forrást jelent, hanem egyben a vi­zek szennyezését új térségekre terjeszti ki. A mezőgazdasági üzemek feldolgozó tevé­kenysége során keletkező használt vizek — ma­gas szervesanyag-tartalmuk miatt — a környe­zetre ártalmasak. A mezőgazdasági üzemek koncentrációjának növekedésével várhatóan növekedni fog az egy kibocsátóhelyre számított szennyvíz mennyi­sége, mégis a viszonylag kis mennyiség és a sok kibocsátóhely lesz jellemző a következő időszakban is. A várhatóan továbbfejlődő melléküzemági te­vékenységeknél is a jövőben fokozottabb mér­tékben meg kell követelni, hogy a szennyvíz- tisztítás — az ipari üzemekhez hasonlóan — a termelési technológiai folyamat elmaradhatat­lan része legyen. Előnyben kell részesíteni a települések, köz­üzemi szennyvízlétesítményeihez, vagy a ki­épülő regionális szennyvízelvezető rendszerek­hez való csatlakozást. El kell érni, hogy ne le­gyen olyan mezőgazdasági ipari üzem, amely­nek szennyvizeit nem tisztítják. A szakosított állattartó telepeken keletkező hígtrágyák kezelése, hasznosítása és elhelyezése a jövő egyik fontos környezetvédelmi fel­adata. A szennyvízöntözés — hazai hagyományai ellenére — eddig nem kapott elég teret a me­zőgazdaságban, holott erre az ország területé­nek nagy részén a kishozamú befogadók miatt a szennyvízelhelyezés megoldása szempontjából szükség van, ugyanakkor az mezőgazdasági ér­dek is. Az első próbálkozások alkalmával (Sopron, Pécs, Székesfehérvár) viszonylag kis területen nagy mennyiségű szennyvizet próbáltak elhe­lyezni szerény agronómiái feltételek mellett. A későbbi kísérletek több eredményt hoztak (Deb­recen, Pesterzsébet, Békéscsaba, Gyula, Kecs­kemét); az első kettő inkább félüzemi, az utolsó három teljes kísérletként, illetve már üzemelő öntözésként, a szennyvízöntözés első gyakorla­ti lépéseinek tekinthetők. Nagyobb mértékű el­terjedését elő kell segíteni, elsősorban a meg­felelő gazdasági érdekviszonyok megteremtésé­vel. 6.3. A fürdők vízellátása, a gyógy- és hévizek, az üdülési adottságok hasznosítása A fürdőellátás A századforduló előtti évtizedekben és а XX. század első felében az ország területén számos gyógyfürdő, Budapesten és néhány nagyváros­ban tisztasági fürdők, a folyók és tavak partján idényjellegű parti strandok létesültek. Buda­pest fürdőkultúrájának kezdetei a római időkig nyúlnak vissza. A török hódoltság korában több olyan fürdő épült, mely a mai. napig is üzemben van. A főváros fürdői mai is őrzik ezeket a ha­gyományokat. 416

Next

/
Oldalképek
Tartalom