Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 6. Települési vízgazdálkodás
rán keletkező ipari jellegű használt- és szennyvíz elvezetése és elhelyezése még nem alakult ki megnyugtató módon. Különböző helyi megoldásokat alkalmaznak, amelyek csaik átmenetinek tekinthetők. A mező- és erdőgazdasági célokra felhasználható települési szennyvíz összes mennyisége 1980-ban 645 millió m3 volt. Hígtrágya 34 millió m3 képződött. A nagyüzemi állattartó telepeken a felhasznált vízből hígtrágya, trágyalé keletkezik és ide számítjuk a szennyezett csapadékvizeket (a silóterek és burkolt terek elfolyó vizeit) is. Ennek megoszlását a III.—94. táblázat szemlélteti. III. -94. táblázat Az állat tart ótele рек szennyvizének megoszlása millió m3/év Megnevezés Hígtrágya Trágyáié Szennyezett csapadék összesen Szarvasmarha Sertés 0,7 16,3 9,8 1U 2,6 1,6 13,1 29,0 Összesen 17,0 20,9 4,2 42,1 III.-95. táblázat A hígtrágya tápértéke Megnevezés Nitrogén P2Os K20 összesen ezer tonna/év Hígtrágya Trágyalé 20,4 36,6 6,8 6,2 13,6 41,9 40,8 84,7 Összesen 57,0 13,0 55,5 125,5 Az évente keletkező hígtrágya tápanyagértékét 111.—95. táblázat szemlélteti. Ezt a hígtrágya mennyiséget az üzemekben trágyaként kell a növénytermesztésben felhasználni, ezért a trágya minőségét, konzisztenciáját tekintve a felhasználó növénytermesztési ágazat igénye a meghatározó. Jelenleg a keletkező hígtrágyáknak mintegy 15%-át hasznosítják, 20%-át kezelik elhelyezés előtt, míg 65%-át minden kezelés nélkül engedik a talajra vagy befogadó élővízbe. Jelentős veszélyforrás a mezőgazdasági ke- mizálásából származó fokozódó vízszennyezés is. A korszerű mezőgazdasági műveléshez nélkülözhetetlen műtrágyák és vegyszerek nagy mennyiségben való felhasználása nemcsak új szennyező forrást jelent, hanem egyben a vizek szennyezését új térségekre terjeszti ki. A mezőgazdasági üzemek feldolgozó tevékenysége során keletkező használt vizek — magas szervesanyag-tartalmuk miatt — a környezetre ártalmasak. A mezőgazdasági üzemek koncentrációjának növekedésével várhatóan növekedni fog az egy kibocsátóhelyre számított szennyvíz mennyisége, mégis a viszonylag kis mennyiség és a sok kibocsátóhely lesz jellemző a következő időszakban is. A várhatóan továbbfejlődő melléküzemági tevékenységeknél is a jövőben fokozottabb mértékben meg kell követelni, hogy a szennyvíz- tisztítás — az ipari üzemekhez hasonlóan — a termelési technológiai folyamat elmaradhatatlan része legyen. Előnyben kell részesíteni a települések, közüzemi szennyvízlétesítményeihez, vagy a kiépülő regionális szennyvízelvezető rendszerekhez való csatlakozást. El kell érni, hogy ne legyen olyan mezőgazdasági ipari üzem, amelynek szennyvizeit nem tisztítják. A szakosított állattartó telepeken keletkező hígtrágyák kezelése, hasznosítása és elhelyezése a jövő egyik fontos környezetvédelmi feladata. A szennyvízöntözés — hazai hagyományai ellenére — eddig nem kapott elég teret a mezőgazdaságban, holott erre az ország területének nagy részén a kishozamú befogadók miatt a szennyvízelhelyezés megoldása szempontjából szükség van, ugyanakkor az mezőgazdasági érdek is. Az első próbálkozások alkalmával (Sopron, Pécs, Székesfehérvár) viszonylag kis területen nagy mennyiségű szennyvizet próbáltak elhelyezni szerény agronómiái feltételek mellett. A későbbi kísérletek több eredményt hoztak (Debrecen, Pesterzsébet, Békéscsaba, Gyula, Kecskemét); az első kettő inkább félüzemi, az utolsó három teljes kísérletként, illetve már üzemelő öntözésként, a szennyvízöntözés első gyakorlati lépéseinek tekinthetők. Nagyobb mértékű elterjedését elő kell segíteni, elsősorban a megfelelő gazdasági érdekviszonyok megteremtésével. 6.3. A fürdők vízellátása, a gyógy- és hévizek, az üdülési adottságok hasznosítása A fürdőellátás A századforduló előtti évtizedekben és а XX. század első felében az ország területén számos gyógyfürdő, Budapesten és néhány nagyvárosban tisztasági fürdők, a folyók és tavak partján idényjellegű parti strandok létesültek. Budapest fürdőkultúrájának kezdetei a római időkig nyúlnak vissza. A török hódoltság korában több olyan fürdő épült, mely a mai. napig is üzemben van. A főváros fürdői mai is őrzik ezeket a hagyományokat. 416
