Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 4. Árvízvédelem, folyószabályozás és víziutak, tószabályozás
Az 1978-ban megkezdett meder- és partszabályozás során a felső szakaszon 315 000 m3 szárazkotrás, 258 000 m3 folyami kotrás és 6,8 km partvédelem épült. 1980-ig vízellátási munkák készültek főleg a csepeli területen. Csatornázási munkák elsősorban 1980 után kerülnek sorra. Jelenleg csak Halásztelken, Ráckevén és Szigetszentmiklóson van tisztítótelep. Legnagyobb szennyvízbevezetést a délpesti szenny víztisztító telep jelent, amelyről 75— 80 000 m3/d magas növényi tápanyagtartalommal (N, P) rendelkező tisztított szennyvíz jut a Dunába. Ezenkívül jelentősek még a Gyáli vízfolyás menti és Szigetszentmiklós térségi ipari szennyvízbevezetések. A fentiek figyelembevételével a Ráckevei- Duna vízminősége mezőgazdasági hasznosításra alkalmas, míg fürdésre csak a Majosiháza alatti szakasz. 4.33. A tószabályozás fejlesztése Az előző — 111.—4.31. és 4.32. — fejezetek a szabályozás fejlődéstörténetét és a jelenlegi helyzetet ismertetik. A tavak élete annyira bonyolult, létezésük során a különféle hatások következtében annyi változáson mennek keresztül, az ok és okozati összefüggések megtalálása az esetek jelentős részében annyira nem egyértelmű, s annyi szakmai (biológus, hidrobiológus, közgazdász, politikus, kutató és gyakorló mérnök, geológus, s rajtuk kívül a jószándékú ám laikus „hozzáértő”, a „tavak szerelmese”) vitát provokál, hogy fejlesztésről beszélni, múltjuk, jelenük közelebbi ismerete nélkül nem lehetséges. A Balaton és vízgyűjtőjének fejlesztése Nyomatékkai és ismételten kell hangsúlyozni, hogy a tószabályozás fejlesztése teljes alárendeltségben van a tó vízminőségének megóvásával, vízminőségének megjavításával. Nem vitás, hogy ha a Balaton vize minőségében olyan mértékben romlana meg, hogy emberi használatra (pl. fürdésre) alkalmatlanná válnék, akkor a tószabályozás klasszikus feladatainak (mederkotrás, partszabályozás stb.) ellátása jórészt céltalan lenne, hisz az igények zömmel megszűnnének. Azt, hogy a tóvíz minőségének nagymértékű megváltozása tendenciájában mennyire fenyegető valóság volt a III.—42., III.—43. táblázatok és a III.—44., III.—53. ábrák jól szemléltetik. Az eutrofizálódás előrehaladása miatt a Minisztertanács 2003/1983. (III. 3.) Mt. h. számú határozatában további intézkedéseket tett a káros folyamat megállítására és visszafordítására. A Minisztertanács megállapította, hogy a Balaton és üdülőkörzete olyan nemzeti érték, amely különleges védelmet igényel, ezért — egyebek között — előírta, hogy a vízminőség-védelem hosszú távú terve érvényességének fenntartásával módosítani kell az egyes vízminőség-védelmi beavatkozásokat, azok időbeni ütemezését és a Balaton Vízgazdálkodás-fejlesztési Programot (BVFP-t) az új helyzethez kell igazítani (III.— 43. ábra). A Balaton üdülőkörzet és a vízgyűjtő jelenlegi vízgazdálkodási helyzetét a következők jellemzik. A tó vízháztartása a korábbinál kiegyensúlyozottabb. A vízszint ingadozása (nyugalmi állapotban) éves viszonylatban 30 cm-re csökkent, ami a strandolásra a korábbiaknál kedvezőbb körülményeket biztosít. Növekedett a mederben tárolt vízkészlet és az átlagos vízszint. A tó 235 km hosszú partvonalából 102 km-en a védőműves szabályozás ideiglenes vagy végleges formában megvalósult, zömében a belterületek védelme érdekében. A partszakasz nagyobb része — összesen 132 km hosszúságban — természetes állapotban van, amelyből mintegy 10—'15 km eróziónak kitett. A tóba évente 400—600 ezer tonna hordalék, por és egyéb anyag kerül, s ez az üledék tápanyagforrást is jelent. A mederkotrás és a partszabályozás során eddig mintegy 10—12 millió m3 iszapot távolítottak el a tóból. Az 1975-ös felmérés szerint a tó medrében 1600 ha nádasnak minősített növényzettel benőtt terület van, mivel azonban túlnyomó részén nem vágják le a nádat, annak minősége leromlott. (Sokhelyütt stégállítással, vagy csónak- ki járók nyitásával tették tönkre.) Emiatt a nádasok túlnyomó része nádgazdálkodásra alkálin.—53. ábra. A Balaton fitoplankton mennyiségi viszonyainak változása 350
