Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 4. Árvízvédelem, folyószabályozás és víziutak, tószabályozás

A vízisport és a sporthorgászat erőteljes fej­lődésével neim nőtt arányosan a sporthajó- és csónakkikötők száma, illetve befogadóképessége. A hétvégeken a fürdőzőkkel erősen túlterhelt partszakaszok tisztántartása, higiéniai állapota nem megfelelő, s ez a parti öv vízminőségét rontja. A vízellátás és a vízhasznosítás a vízgyűjtő területen a tervezettnek megfelelően alakult; a tó vízkészlete és a vízkészlet-hasznosítás közöt­ti összhangot sikerült fenntartani. A balatoni regionális vízellátó rendszerek ka­pacitása elérte a 140 ezer m3/d értéket, a vízve­zeték-hálózat hossza pedig meghaladja az 1400 km-<t, ennek ellenére — a tervezettet meghaladó üdülőforgalom miatt — a nyári csúcsidőben több helyen időszakosan korlátozni kell a vízszolgál­tatást. Az üdülőkörzet part menti településein eddig 64 ezer m3/d biológiai szennyvíztisztító-kapaci­tás és 250 km hosszúságú főgyűjtő szennyvíz- csatorna épült ki; ehhez mindössze 60 kilomé­ternyi gyűjtőhálózat csatlakozik. A megtisztított szennyvizekből jelenleg 23 ezer m3/d-t a Balaton-vízgyűjtőn kívülre vezet­nek. Foszfortalanító berendezést létesítettek öt szennyvíztisztító telepen. Felépült Keszthelyen egy 100 tonna/d kapacitású szennyvíziszap és szemét komposztálására alkalmas berendezés. Nem felel meg mindenütt a követelmények­nek a szippantott szennyvizek gyűjtése, ellenőr­zött, ártalommentes elhelyezése. Nem kielégítő ütemű az üdülő- és lakóterületek ingatlanainak szennyvízcsatorna főgyűjtőkre való csatlakozá­sa, a csatornahálózat társulati úton történő fej­lesztése. A vízgyűjtő területen lassú a szenny­víztisztító telepek kapacitásának növelése. A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer I. üteme a tervezettnek megfelelően épül. A marcali vízvé­delmi tározó elkészült. Egyes kisvízfolyások tor­kolati szakaszán vízvédelmi célból kotrásokat végeztek. Az üdülőkörzet part menti településein nem történt számottevő belterületi vízrendezés. En­nek következtében a záporvizek mind nagyobb mennyiségű szennyező anyagot mosnak a parti sáv sekély vizébe. A balatoni üdülőkörzetben és a vízgyűjtő te­rületen a tó vízminőségének védelme érdekében eddig — megfelelő pénzügyi keretek hiányá­ban — meliorációs munkát nem végeztek, ezért az eróziós lemosódással szállított tápanyagmeny- nyiség növekedett. A Balaton vízkészletével és vízminőségével foglalkozó észlelő hálózat kiépült. 1982-től a víz­minőség-védelmi észlelőhálózatot korszerűsítet­ték és bővítették. A Balaton Vízgazdálkodási Fejlesztési Prog­ram célja és tartalma a Balaton vízminőség­romlásának megfékezése, a tó vízminőségének javítása, valamint a térség vízgazdálkodási igé­nyeinek kielégítése érdekében szükséges vízgaz­dálkodás-fejlesztési feladatok hosszú távú meg­határozása és ütemezése. A fejlesztési feladatok a tóra, az üdülőövezet­re és a teljes vízgyűjtő területre kiterjedően egységes rendszert képeznek. Ütemezésük a Mi­nisztertanács határozatában megjelölt egyes vízminőségi fokozatok határidejéhez igazodnak. A vízminőség szabályozási beavatkozások célja, hogy a Minisztertanács határozatának megfelelően az egész tó vízminőségében jelentős javulás következzék be. Eszerint : — 1987-ig végre kell hajtani azokat az intéz­kedéseket, amelyek az 1980-as évtized ele­jei vízminőségi állapot további romlását megakadályozzák (A. fokozat); — folyamatos intézkedésekkel biztosítani kell, hogy a fokozatos vízminőség-javulás 1995-ig bekövetkezzen (B. fokozat); — 1995 után az 1960-as évek elejének meg­felelő vízminőségi állapot helyreállításá­hoz szükséges beavatkozásokat kell meg­tenni (C. fokozat). Az egyes célállapotok jellemző paramétereit a III.—46. táblázat tartalmazza. A vízminőség javítására irányuló intézkedé­seket elsősorban a vízgyűjtő területről szárma­zó szennyeződések csökkentésére, a tó teljes víz­tömegére és külön a parti sáv — elsősorban a strandok és a települések környezetében levő — szennyezett és egészségügyileg kifogásolt vizére kell összpontosítani. III.-46. táblázat A megjelölt vízminó'ségi célállapotokhoz tartozó mutatók (A foszfor terhelés biológiailag hozzáférhető foszforban értendő) Vízminőségi célállapot fokozata Keszthelyi medence Szigligeti medence Középső medence Keleti medence a klorofill mg/m3 foszfor­t/év a klorofill mg/m3 foszfor­t/év a klorofill mg/m3 foszfor­t/év a klorofill mg/m3 foszfor­t/év éves átlag max. éves átlag max. éves átlag max. éves átlag max. A 60 100 40 40 80 30 15 40 20 10 25 20 В 10 40 15 8 24 13 4 12 5 3 8 3 C 6 20 7 4 15 5 3 10 3 2 7 2 351

Next

/
Oldalképek
Tartalom