Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 4. Árvízvédelem, folyószabályozás és víziutak, tószabályozás
A Fertő tó állapota A Fertő tó vízszintje az elmúlt 15 év során megfelelően szabályozható volt az állandó túlfolyás megszüntetésével és a lecsapolás korlátozásával, annak ellenére, hogy egyikét erősen csapadékszegény év is volt. Megállapítható, hogy igen kis valószínűséggel kell a jövőben nagyobb mértékű vízszintcsökkenésre számítani. A 88,5%-ban osztrák területre jutó vízgyűjtőn vannak a legnagyobb hasznosítások és fejlesztések, ehhez képest jelentéktelen a magyar területen levő hasznosítás. A vízminőséget elsősorban az osztrák területen a 60-as években nekilendült fejlődés befolyásolta. A nagy üdülőforgalmat jellemzi, hogy 1980-ban már 1 milliós vendéggel számoltak csúcsidőben. Az osztrák területen a csatornázás és szennyvíztisztítás jelentős szintet ért el. 1980-ban 39 szennyvíztisztító telep működött 250 000 Léé. terheléssel. A foszfortalanítással 20 t-ra csökkentették le az eredeti 200 t-ás értéket (III.—-52. ábra). A Ráckevei-(Soroksári)-Duna állapota Az 58 km hosszú Ráckevei-Dunából az 1980. évi vízfelhasználás során a Kvassay-zsilip- nél bevezetett 50 m3/s vízmennyiségből a közvetlen duna-ági használatokon túl 8 m3/ls a DTCs-be, 6 m3/s az I. árapasztóba és 15 m3/s a Kiskunsági-főcsatornába jutott öntözési és halastavi hasznosítás céljára. Emellett egyre növekedő az üdülési és a vízisport-hasznosítás, amit jellemez az 1979. évi 48 000 szálláshely és csúcsban 135 000 fős látogatás. A hajózási hasznosítás ma még nem jelentős. A vízszintszabályozás kezdettől fogva jól megoldott. A felső és alsó torkolat között kereken 20 cm a vízszintkülönbség. a szennyvízcsatorna nagyobb szennyvíztisztító telep 10 km 111.—52. ábra. A Fertő tó és vízgyűjtője 349
