Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 4. Árvízvédelem, folyószabályozás és víziutak, tószabályozás

— paintsziaibályozás,

— víziútbiztosítás

és e feladatok végrehajtásával mindig ösz- szekötött, legfontosabb óéiként

— a vízminőség-védelem.

E legutóbbit különös nyomatétokal húzza alá az 1960-as évek táján a Balatonban és másutt felgyorsult eutrofizáció, mely — megfékezésének elmulasztása esetón — a tavak elmocsaraso- dásához, tójellegük megszűnéséhez vezethetne, s alkalmatlanná tenné azokat a későbbiekben ismertetett igények legtöbbjének — de különösen az üdülés feltételednek — kielégítésére.

A felsorolt teendők végzését sokféle — súlyukban különböző, egymással szoros kapcsolatban levő, néha egymásnak ellentmondó — társadalmi, népgazdasági érdek (igény) teszi szükségessé.

Közülük — mai felfogásunk szerint — különösen a Balaton és a Velencei-tó vonatkozásában elsődleges az üdülési érdek. E két legfontosabb tavunk üdülő tó, a vízparti — tóhoz kötött — üdültetés legfontosabb hazai bázisa. (Ide' sorolható a Ráckevei Duna is.)

Ennek kimondása azt az elvet határozza meg, hogy a további igények kielégítése csak az üdülési érdek elsődlegességének mindenkori figyelembevétele mellett, annak jelentősebb sérelme nélkül történhet.

Az üdülésen kívül az igények sorába tartoznak többek, között:

— a parti települések, létesítmények (utak, vasutak, közművek stb.) elöntés, elhabo- lás elleni védelme ;

— a tavak és környezetük természeti értékeinek (flóra, fauna, táj stb.) megóvása;

— a térségi vízgazdálkodással összefüggő kapcsolódások, mint:

— a víztárolásban,

— a vízkészlet-gazdálkodásiban,

— az ivó-, ipari és mezőgazdasági vízszükségletek kielégítése,

— a tisztított szennyvizek ideiglenes fogadása (ennek felszámolása fontos cél!),

— a tavakból eredő vízfolyások öblítő vizének biztosítása árvizeik levonulásának szabályozása stb.);

— a tavi és a tavakból eredő vízfolyásokon folytatott víziközlekedés biztosítása (beleértve a sporthajóziást is);

— egyéb gazdasági igények (pl. halászat, nád- gazdálkodás stb.).

Az üdülési igény elsődlegességét az ember személyéihez, kötődő — kétségtelenül legfontosabb — ún. humán (regenerációs, egészségi) érdek mellett gazdasági megfontolások (munkaerő- megújulás, devizabevétel stb.) és az igény növeIII.-37. táblázat

A Balaton és a Velencei-tó üdüló'forgalmával összefüggő' mutatószámok

Sorszám

Jellemzők

Balaton

Velencei-tó

1975

2000

1975

2000

1.

Helyi lakosság

ezer fő

124

200

18

33

2.

Üdülők

ezer fő

239

520

25

64

3.

Kirándulók

ezer fő

100

120

15

43

4.

összesen

ezer fő

463

840

58

140

5.

Tóterület

km’

593

593

25

25

6.

Üdülő terület tó nélkül

km2

737

737

350

350

7.

Parthossz

km

195

195

29

29

8.

Szabályozott part kikötők, mólók nélkül

km

50

83

9

17

Szabályozott part ideiglenesen

km

24

24

—

—

9.

Népsűrűség az üdülőterületen (4. : 6.)

fő/km3

628

1140

166

400

10.

1 főre eső tóterület (5. :4.)

m’ /fő

1280

706

431

179

11.

1 főre eső parthossz (7. :4.)

fm/fő

0,42

0,23

0,50

0,21

12.

1 főre eső szabályozott partszakasz (8. : 4.)

fm/fő

0,16

0,10

0,16

0,12

Megjegyzés: A 2. és 3. sorszám alatt feltüntetett értékek átlagok. A mértékadó júliusi hétvégi forgalom (kirándulók) 300 000 fó're tehető' (Balaton).

335