Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése
eloszlásfüggvényét mutatja. Ennek integ- rálgörfoéje a vízszolgáltatás p __ Qtényl Qi gény mennyiségi biztonsági mutatóját szolgáltatja a vízigény függvényében (a hányados számlálója a ténylegesen kiszolgáltatható vízhozamok számtani átlaga, amelyet úgy kell értelmezni, hogy ha az érkező vízhozam nagyobb, mint a vízigény, akkor a vízigényt maradéktalanul kielégítik, ha kisebb, akkor az érkező teljes vízhozamot szolgáltatják ki). A H {x, y) úgynevezett tartóssági felület a különböző tűrési időkhöz tartozó vízhozamok megnem- haladásd valószínűségeit szolgáltatja ; — ad) jelű közép vízhozam hossz-szelvény jobb oldalán levő g) jelű diagram a kiválasztott vízmérceszelvény évi középvízhozamainak F (x) eloszlásfüggvénye a 70— 95%-os konfiidencia-sávok határainak a görbéivel; — a h) jelű ábrarész az évi árvízhozamoknak a valószínűségi eloszlásfüggvényét ábrázolja a megfelelő tűrési sávokkal a kérdéses vízmérceszelvényre. Végül a valamennyi vízhozamnomogram jobb alsó sarkában levő i) és j) ábrarész a kiválasztott vízmérceszelvény vízhozamainak éven belüli eloszlásáról tájékoztat : — az i) ábrarészről az év egyes hónapjaiban különböző valószínűséggel meghaladott közép vízhozamok olvashatók le; — aj) ábrarészen viszont a vízkészletgazdálkodás szempontjából sokszor kritikus július—szeptemberi időszak dekádjaiban különböző p valószínűségekkel meghaladott középvízhozamokat tüntettük fel. A hossz-szelvényeken — a hidrológiai gyakorlatnak megfelelően — a meghaladási valószínűségeket (illetve a kisvízhozamok ábráján a meghaladási gyakoriságokat, a régi szóhasználat szerint a tartósságokat) százalékban tüntettük fel. A valószínűségi (illetve gyakorisági) eloszlásokon a matematikusok által használt és a formulákban kizárólagosan alkalmazható 0 p 1 axiomatikus értékeket tüntettük fel. A vízhozam-nomogramok használatára az Ipoly folyó nomograimján (21. melléklet) bejelölt vetítővonalakkal rögzített példákat az alábbiakban részletezzük : 1. példa Határozzuk meg az Ipoly 60 -j- 500 fkm szelvényében az 5%-os meghaladási valószínűségű árvízhozamot. Azaz NQ = f(L, p) — f (60,5) = ? Az e) ábrarészen a vetítővonal mentén interpolált érték: NQ (60,5) = 306 mvs. A h) ábrarész eloszlásfüggvénye szerint az azonos valószínűségű árvízhozam az L = 111,5 fkm szelvényben levő balassagyarmati vízmérce szelvényében: NQ (111,5) = 270 m3/s. A valószínűségi eloszlásfüggvény tűrési sávjai alapján 70%-os biztonsággal 260 < NQ (111,5) < 280 m3 s és 95%-os biztonsággal 245 < NQ (111,5) < 295 m3/s. Végeredményben tehát arányossági alapon állítható, hogy a kérdéses szelvényben 70%- os biztonsággal 289 < NQ (60,5) < 311 nvVs és 95%-os biztonsággal 273 < NQ (60,5) < 327 m3/s. 2. példa A Seimec patak torkolata alatti szelvényben, tározó méretezéshez adjuk meg a 10, 20, .... 90%-os valószínűséggel el nem ért évi középvízhozamot. A d) ábra -hossz-szelvénye alapján: KÖQ (58, p = 10%) =35 KÖQ (58,20) = 29 KÖQ (58,30) = 23 KÖQ (58,40) = 20 KÖQ (58,50) = 18 KÖQ (58,60) = 16 KÖQ (58,70) = 14 KÖQ (58,80) = 11 KÖQ (58,90)- 9 m3/s Balassagyarmatra vonatkozó, a g) ábrarészen bemutatott eloszlásfüggvény tűrési sávjai alapján — ismét arányosságot feltételezve — például 70%-os biztonsággal állítható, hogy 16 < KÖQ (58,50) < 20 és 95%-os biztonsággal, hogy 13,5 < KÖQ (58,50) < 22,5 m3/s. 3. példa Határozzuk meg az Ipoly folyó 80 -f- 000 fkm szelvényében a 2,0 m3 s vízikivétel biztonságát jellemző mutatókat. A c) ábrarész hossz-szelvénye alapján ennek a vízhozamnak átlagos meghaladási gyakorisága 87%. 3 33
