Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 4. Árvízvédelem, folyószabályozás és víziutak, tószabályozás

A szabályozási koncepciók, tervek kidolgozásához széles körű alap- és alkalmazott kutatást kellett elvégezni és több tudományág területén elért eredményeket kellett szintetizálni a korszerű folyószabályozáshoz szükséges elméleti alapok megteremtése érdekében.

Az elméleti kutatások és az ezeket kiegészítő kisminfcakísérletek eredményeit a Rábán, a Dunán és a Dráván kijelölt kísérleti folyószakasza- szokon végrehajtott méréseik segítségével ellenőrizték.

A folyószabályozási tervezés fejlesztése keretében olyan tervezési, számítási, méretezési módszereket fejlesztettek ki, amelyek számítógép alkalmazását tették lehetővé.

Az építés korszerűsítésére műszaki fejlesztési célprogram keretében elkészültek a Folyamszabályozási művek komplex építésgépesítése és új anyagai, valamint a Folyamszabályozási művek létesítése című tanulmányok. Vízépítőipari kiadványként megjelent a Folyószabályozási művek építése Magyarországon c. könyv, majd pedig kiadták a Folyamszabályozási művek létesítése és fenntartása c. műszaki irányelvet is.

A fejlesztés legdöntőbb eredménye az, hogy a szabályozási művek építésének legnehezebb fázisát, a kő kirakását, berakását, szállítását teljesen gépesítették és ezzel (kb. 400 ezer tonna/év kő mozgatásával) a kézi munka lényegében megszűnt. Emellett megkezdődött a kő- és rőzsehe- lyettesítő anyagok felkutatása, és új építési módszerek kidolgozása is.

Az eddig elért eredményekre támaszkodva, a fejlesztést a következő területeken kell folytatni :

— a vízjárást befolyásoló hidrológiai tényezők vizsgálata;

— a gázlók kialakulásának és fejlődésének vizsgálata;

— a hőtermelés és a vízlépcsőzés hatására megváltozó jégviszonyok vizsgálata;

— a folyószabályozást befolyásoló morfológiai paraméterek meghatározása, rendszerezése és gépi nyilvántartása;

— a kísérleti folyószakaszok megfigyelése és az adatok feldolgozása;

— a kőművek keresztmetszetei méretezésének korszerűsítése ;

— kisvízi előrejelzési módszerek kifejlesztése a főbb hajózható folyókra;

— a partiszűrésű vízbázisok érdekében a védőövezetek meghatározása, és az erre vonatkozó műszaki előírások kidolgozása.

A kivitelezések során tovább kell bővíteni — mint kőanyagtakarékos építési módot — a fólia- zsáikos építőelemek alkalmazását.

A művek létesítése, fenntartása, üzemeltetése

A tényleges létesítés kereteinek, a fejlesztési lehetőségeknek meghatározásánál előzetesen szükséges néhány alapelvet rögzíteni.

— A tervezett fejlesztések körét — minden indokoltságuk mellett — nem lehet a gazdasági lehetőségektől elszakítottan kijelölni.

— A mondottaktól függetlenül, valamennyi fejlesztési szükségletet fel kell tárni és a III.—4.21. fejezetben felsorolt komplex célokat mérlegelve közülük azoknak a fejlesztéseknek kell prioritást biztosítani, melyek többcélúak, vagy megvalósításuk — még ha egy célú is — a legfontosabb gazdasági, vízgazdálkodási érdeket szolgálja és emellett végrehajtásuknak megvannak az előfeltételei (gazdasági, beruházási keretek, hatékonyság, eszköz stfo.).

— Miivel hajózás szempontjából a Duna kiemelkedően a legjelentősebb folyó, ezért a folyószabályozási fejlesztések sorolásánál fokozott súllyal kell figyelembe venni.

— A hajóút biztosítása, mint alapvető cél mellett döntő szempont — az árvízvédelmi biztonság fokozása — a jégtorlódás miatt veszélyes folyószakaszok rendezése.

— Az egységes magyar víziúthálózat — a kelet—nyugati közvetlen vízi összeköttetés — megvalósulásának és az európai víziútrendszerhez való előnyös csatlakozásának előfeltétele a Tisza középső szakaszának csatornázása (a Csongrádi vízlépcső megvalósítása) és a Duna—Tisza-csatorna építésének előkészítése. Mindezek időszerűségét elsősorban а кözlekedés-szállítás fejlődése határozza meg.

— A még el nem kezdett, de építeni szándékolt vízlépcsők (Csongrád, Djurdjevác, Barcs) figyelembevétele az időszerű folyószabályozási feladatok meghatározásánál esetenként munka- és költségmegtakarítást eredményezhet.

— A művek fejlesztése mellett nagy jelentőségű a már megvalósult létesítmények fenntartása, a hajózóutak biztonságos üzemeltetése. A fejlesztési szándékoknak nem szabad tehát csak az új létesítményekre irányulniuk, hanem fejleszteni, keresni kell az olcsóbb, hatékonyabb, biztonságosabb fenntartás és üzemeltetés módszereit, eszközeit is.

Ezeknek az elveknek figyelembevétele mellett a fejlesztés konkrét célkitűzései a következőkben foglalhatók össze:

А III.—4.22. fejezetben láttuk, hogy még teljesen szabályozatlan 550 km hosszúságú folyószakasz. Ennek szabályozási költségigénye — 1980. évi áron — mintegy 3,2—3,5 milliárd Ft (~ 6 millió Ft/km közelítő normatívával számolva).

A fejlesztés lehetőségeinek kereteiben támpontot nyújthat, hogy а VI. ötéves terv beruházási kerete 350 (390) millió Ft, s ebből 47 (56) km folyószakasz rendezése van előirányozva.

Tervcikilusonként a beruházási keretek szerény emelésével számolva 1986—2000 között mintegy 150—200 km hosszú folyószakasz szabályozásának végrehajtása látszik kitűzhetőnek a 111.—36. táblázat szerinti szakaszolásban.

A szabályozási munkálatokat — a vízi utak fejlesztése mellett — a jeges árvizet előidéző,

332