Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 4. Árvízvédelem, folyószabályozás és víziutak, tószabályozás
Víziutak műszaki paraméterei (Duna, Dráva) III.-34. táblázat Szakasz Elméleti kapacitás összes" hajózási kapacitás Hajózási napok** száma jégmentes évben átlagos évben szélsőséges évben jégmentes évben átlagos évben szélsőséges évben millió tonna nap DUNA (EGB. IV.) Mohács —Dunaúj város 204 149 136 119 254 237 207 Dunaúj város—Bu dape st 89 68 62 53 270 253 214 Budapest—Komárom 197 139 131 107 248 234 190 Komárom—Rajka 117 48 47 36 310 307 232 Szentendrei-Duna 76 56 55 54 304 287 246 Soroksári-Duna 61 11 11 10 159 147 124 DRÁVA (EGB IV.) T orkolat—Drávaszabolcs 107 33 30 24 217 195 144 Drávaszabolcs—Barcs 106 19 17 15 252 226 174 Barcs-Vízvár 60 11 10 10 252 231 197 * Teljes, csökkentett terheléssel, Ш. félszélességben hajózható időszakok és a meteorológiai hatások figyelembevételével meghatározott kapacitás együttesen.; ** Tartalmazzák a félszélességgel, ill. a csökkentett terheléssel hajózható időszakokat is. III.-35. táblázat Kikötők és rakodóhelyek megoszlása Vízfolyás Település Kikötő Rakodó Összesen Duna 22 8* 30* 38* Tisza 6 — 6 6 Dráva 3 1 2 3 összesen 31 9 38 47 Ebből Budapesten 4 kikötő, illetve 5 rakodó. a művek fenntartása, üzemeltetése az ún. határvízi egyezmények által megszabott feltételek és kívánalmak keretei között végezhető. Mind az öt szomszédunkkal kötött egyezmények, illetve az ezek alapján készült közös jegyzőkönyvek szabályozzák — többek között — a folyószabályozással kapcsolatos teendőket is. Ezek: — a közös, vagy egyeztetett tervezés, — a munkaindítás bejelentése, — közös, vagy elszámolásos munkavégzés, — hajóút biztosítás és kitűzés módja, 1— vegyesbizottsági eljárások stb. Kiemelést érdemel a Duna Rajka—Gönyű szakaszra vonatkozó 1968. évi magyar—csehszlovák egyezmény, melynek célja és tárgya a hajózási feltételek biztosítása. A nemzetközi egyezmények alapján jelenleg a következő folyószakaszokra állnak rendelkezésre közös vagy egyeztetett szabályozási tervek: — Duna: Rajka—Ipoly-torok között (1805— 1708 fkm) közös magyar—csehszlovák terv; — Duna: Dunaiföldvár—Vukovár között (1560—1333 fkm) magyar—jugoszláv egyeztetett tervek ; — Ipoly: 0—55 és 74—172 fkm szelvények között közös magyar—csehszlovák terv; — Dráva: 70—238 fkm közötti közös érdekű szakasz, közös jugoszláv—magyar terv; — Mura: 40 km hosszban határfolyó. Magyar terv, közös jugoszláv—magyar kivitelezés. A Tisza-völgy folyóira közös tervek nem készültek, a munkákról a vegyesbizottságokban adnak tájékoztatást az országok képviselői. 4.23. A folyószabályozás és vízi utak fejlesztése A folyószabályozással és a vízi utak kialakításával kapcsolatos kutatások, műszaki fejlesztések jövőbeni teendőit — különösen az utolsó 10—15 évben eredményesen végrehajtott — ilyen irányú tevékenységre támaszkodva lehet végezni. Ügy is lehet fogalmazni, hogy a jövőbeni teendők alapjai rendelkezésre állnak. Folyóink tervszerű vizrajzi felvételezése keretében az 1970-es évek végén elvégezték a Tisza teljes magyarországi szakaszának új felmérését és kiadták az új Tisza-Atlaszt, minden további tervezési munka alapdokumentumaként. Így a Dunáé után 1980-ban elkészülhetett a teljes magyar Tisza-szafcasz szabályozási koncepciója is és megkezdődhetett az általános szabályozási tervek készítése. 1982 végén a Tisza általános szabályozási tervei is készen állnak. A folyószabályozási fejlesztések tervellátottsága igen jónak mondható. Alapul egészen friss koncepció tervek szolgálnak és ezeken épül fel az általános szabályozási tervek sorozata. 331
