Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 2. A vízgazdálkodás fejlődésének nemzetközi tendenciái
öntözés pótolhatatlan termelési tényezője fontos zöldségféléknek, amelyek lényeges szerepet játszanak a lakosság ellátásában, és árszínvonaluk alakulása érzékeny összetevője az életszínvonal megítélésének. Emellett a néhány fontos kultúra (burgonya, cukorrépa stb.) jövedelmező szintjének eléréséhez szükséges termésátlagok jelentős mértékben szintén öntözést igényelnek. Végül olyan termékek, mint a rizs, kizárólag sok vizet igénylő, árasztásos öntözéssel termelhetők meg. Az öntözés szerepe a jövőben növekedni fog, ha a — ma még csak néhány gazdaság által elért — magas gazdálkodási színvonalon a termelés növelésének, ill. biztonságának döntő mértékben válik gátjává a talaj vízállapotának ingadozása; követelő szükségességgel fog jelentkezni a termőhely vízállapotának magas technológiai színvonalon végrehajtott szabályozása iránti igény. Vízerőhasznosítás és belvízi hajózás A mederbeni „in situ” vízhasználatok közül a vízerő-hasznosítás területén rendelkezünk olyan adatanyaggal, mely lehetővé teszi az európai országok esetében a potenciális vízkészlet-ellátottság összehasonlítását és minősítését, s ennék függvényében a vízenergia-hasznosítás helyzetének értékelését. Ennél lényegesen kevesebb a hajózásról rendelkezésünkre álló nemzetközi adatok száma és fajtája, mely csak egy hozzávetőleges tájékoztatásra elegendő. Az ENSZ 1968. évi felmérése alapján, nemzetközi összehasonlításban vízerökészletünk szerénynek tekinthető. 21 európai ország közül — az egy négyzetkilométerre eső fajlagos potenciális vízerőkészletet tekintve — csupán kettőnek (Hollandia és Lengyelország) rosszabbak az adottságai a miénknél (II.—9. táblázat és II.—11. ábra). A vízerőkészletet a gazdaságos hasznosíthatóság szempontjából általánosan minősíti a H/Q viszony, az egységnyi vízhozamra jutó elméleti esésmagasság, melyet tekintve már csak Hollandiát előzzük meg. Azonos teljesítményérték esetén értékesebb az a vízerő-lehetőség, mely az adott teljesítményt nagyobb eséssel (H) és kisebb vízhozammal (Q) állítja elő. Nagy folyóink közép- és alsószakasz jellegűek, széles völgyekkel, viszonylag kis esésekkel. A Duna energetikai adottságait jellemzi a fajlagos (egy kim-re eső) teljesítmény, mely a magyar szakaszon a határszakaszok teljes készletével számolva, átlagosan 2100 kW/km, a Gönyü fölötti hazai szakaszon mintegy 5200 kW/kim. Az osztrák szakaszra az 5000—10 000 kW/km, a Turnu Severin fölötti Duna-szakaszra pedig (Vaskapu II.-9. táblázat A potenciális vízerókészlet Ország Potenciális vízerókészlet Vízenergia termelés 10® kWh A potenciális vízerókészlet kihasználtsága % A vízenergia aránya a villamosenergia termelésben % c* Ë о T—s 10’ kWh H/Q viszony Ha sznosíthat ónak ítélt hányada % 1965 1980 1970 1980 1970 1980 1970 1980 1. Hollandia 90 3 0,14 0,5 _ ___ — _ — — — 2. Lengyelország 100 32 1,5 39 38 1,9 3,2 . 5,9 10,0 1,9 o2’9* 3. Magyarország 110 10 0,26 28 45 0,1 0,18/2,0 1,0 1,8/20,0 0,6 0,8/3,5 4. NDK 150 16 6,8 12 12 1,3 1,6 8,1 10,0 1,5 1,8 5. Belgium 220 7 7,8 7 8 1,5 0,8 21,0 12,0 3,7 1,6 6. Anglia 260 63 1,0 18 18 4,9 5,1 7,8 8,0 2,0 1,9 7. Spanyolország 290 144 3,3 44 53 32,7 30,4 22,7 21,0 52,3 29,6 8. Csehszlovákia 320 41 5,0 31 24 3,5 4,7 8,5 11,0 5,6 7,2 9. Bulgária 320 35 0,3 45 45 2,4 3,7 6,8 11,0 9,5 11,6 10. Románia 360 85 0,8 28 45 2,8 11,7 3,3 14,0 8,0 18,5 11. NSZK 380 95 1,4 22 23 14,0 18,4 14,7 19,0 5,5 5,3 12. Svédország 440 196 1,9 41 76 57,7 58,2 29,0 30,0 71,6 62,0 13. Portugália 460 42 7,6 32 41 4,3 7,8 10,2 18,0 40,2 54,0 14. Franciország 570 314 1,6 26 . 32 59,9 69,7 19,0 22,0 33,5 28,4 15. Törökország 690, 537 — 19 1910,62,0 26,0 48,5 16. Görögország 740 85 4,3 24 24 4,9 3,4 5,8 4,0 40,8 16,0 17. Jugoszlávia 880 226 1,4 29 29 20,6 28,5 9,1 13,0 52,3 47,7 18. Olaszország 1130 341 4,8 22 17 44,6 47,3 13,1 14,0 30,6 26,6 19. Norvégia 1710 556 1,4 27 28 67,6 83,8 12,1 15,0 99,8 99,8 20. Ausztria 1820 153 6,4 29 40 23,7 28,7 15,5 19,0 67,0 70,0 21. Svájc 4370 179 23,3 22 18 27,5 33,5 15,4 20,0 80,0 69,6 * Kisköre teljes kiépítése és a GNV megvalósulása esetén. (A 2000-re előrejelzett villamosenergia-termeléshez viszonyítva.) 136
