Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 2. A vízgazdálkodás fejlődésének nemzetközi tendenciái
■SC о <£,fe 106 kWh/km2 A potenciális készlet hasznosított hányada 1980 - ban ' (60% -os hatásfokkal számolva) Nem hasznosított vízeró'készlef (1980.) 1+370-A vízenergia aránya a villám esen ergia termelésben -A potenciális vízerökészlet kihasználtsága U — 12 — 10 — 8 — 6 — я cd о ï: LD N Lo ce о-J Uj X LD LD Ni L-0 5 LD Я N Lo ce CD Ci “kl D* k) LD C) Kce CD ce LD ■я: N LO ce CD я к •я: ce к ld 'S ce CD г: к к. N io Cd 4 5 k> 'Я lo LD N LO ce § CD .0: CD k LD '•я: N LO ce O LD •CD A ■CD LD 5 ~Я ■—J N LO S CD LD Я N LO ce 8 LO Я CD £ :d 2 CD —j 2 CD —1 N LO Я $ я я LD-u Lu 3 Я CL 3: Lu LD-J :d CD CD я LO L_. QD et _____ N io 20 40 % *Kisköre teljes kiépítése ès G V megvalósulása esetén-20 -4 О -60-80 % 11.—11. ábra. A vízerökészlet nemzetközi összehasonlítása erőművek) a 15 000—20 000 kW km fajlagos energiapotenciál jellemző. Az ország medence- fenéki fekvéséből és reliefadottságaiból fakadóan tehát a meglevő vízerőkészletek viszonylag nagy ráfordítások árán aknázhatók ki, a létesítményeket relatíve magasabb fajlagos mélyépítési, gépészeti és járulékos költségek terhelik. A vízenergiának — természetszerűleg — a jó vízerőadottságú országok energiagazdálkodásában van nagy jelentősége, ahol 50—90°/o-os a részesedése a villamosenergia-termelésben, de számottevő a szerepe a közepes adottságú országokban is, 10—50° о vízenergia-részesedés mellett. A kedvezőtlen vízerőadottságú országokban a vízenergia-termelés jelentősége korlátozott, részesedése a villamosenergia-termelésben 1— 10° o, bár abszolút értékben ez tetemes energia- készletet jelenthet. A jó vízerő-adottságú kapitalista országok közül a fejlett ipari országok esetében általános tendencia 1970 és 1980 között a vízenergia-termelés részarányának csökkenése, elsősorban a villamosenergia-felhasználás nagyobb ütemű növekedése miatt. Egyedül Ausztriában , növekedett a vízenergia-termelés nagyobb ütemben, mint a villamosenergia-termelés. A kevésbé fejlett kapitalista országoknál ellenkező tendencia tapasztalható. Portugália és Törökország villa- mosenergia-termelésében a vízenergia nagyobb százalékos aránnyal részesedik 1980-ban, mint tíz évvel korábban. Ezt elsősorban ezeknek az országoknak viszonylag késői és alacsony szintről induló ipari fejlődése magyarázza, s az ehhez szükséges energiaszükséglet nagy részét az igen jó adottságú vízerőkészletek bővülő hasznosítása még fedezni tudja. A szocialista országok közül Csehszlovákia, Bulgária és Románia — a 21 ország vízerőkész- let-adottságait figyelembe véve — valamivel az átlag alatt helyezkedik el, 7—18%-os villamosenergiatermelésen belüli részesedéssel. Magyar- ország, Lengyelország és az NDK a vízerőkész- letben legszegényebb országok, s vízenergia-részesedésük a villamosenergia-termelésben, ennek megfelelően 3% alatt van; Magyarországé a legalacsonyabb, 0,8%. A potenciális vízerökészlet kihasználtsága a vizsgált országok közül jelenleg Magyarországon a legalacsonyabb, 1,8%, amit fajlagos vízerő- készlet-ellátottságunk alacsony volta csak részben indokol, mivel figyelembe kell vennünk, hogy vízerökészletünk 72%-át koncentráltan a Duna ,képviseli. A GNV megvalósulása után a vízerökészlet kihasználtsága 20%-ds lesz, ami viszont már nemzetközi összevetésben is igen magas kihasználtságot eredményez (II.—10. táblázat). 137
