Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 2. A vízgazdálkodás fejlődésének nemzetközi tendenciái
m1/ fő Gazdasági fejlettségi szint korr. GDP 10J $ / fő II.—6. ábra. A lakossági vízigénybevétel nemzetközi alakulása 1965 és 2000 között a gazdasági fejlettség függvényében II — 3. táblázat A lakossági vízigénybevétel összehasonlítása Lakossági vízigénybevétel m3/fő/év 1965 1980 2000 Az összes vizsgált kapitalista ország átlaga* 62 98 135 Hét nyugat-európai ország átlaga 52 69 81 Az USA, Kanada, Svédország Svájc átlaga 152 170 218 A szocialista országok átlaga 38 89 161 Az NDK, Csehszlovákia és Magyarország átlaga 36 65 111 Magyarország 26 51 103 * Hollandia, Dánia, Anglia, Franciaország, Belgium, Ausztria, NSZK 400—600 liter/ellátott fő/nap — értéksávban; ezzel szemben a szórást szinte alig mutató hét nyugat-európai ország (Hollandia, Dánia, Anglia, Franciaország, NSZK, Belgium és Ausztria) 1965-ben 30—50 m3/fő, és 2000-ben is csak 60— 100 m3/'fő — 180—280 1/ellátott fő/nap — évi vízigénybevétele, melyhez ugyanakkor magas komfortszintű ellátás is tartozik. A szocialista országok többségében az összlakosra vetített lakossági vízigénybevétel megfelel a gazdasági fejlettségi szintűknek, Bulgária, Románia és Lengyelország esetében pedig ahhoz képest magas. Igen magas az ellátott főre vetített napi vízigény 1980-ban Bulgáriában és Romániában: 650—900 1/e. fő/nap. A többi szocialista ország átlaga: 200 1/e. fő/nap. A 2000-re előrejelzett magyar lakossági vízigénybevétel, mely a hét nyugat-európai ország legmagasabb értékei körül áll be, 90% fölötti ellátottsági arány és kedvező ellátási struktúra mellett jelentene kívánatos állapotot. A II.—7. ábra görbeserege szemléletesen mutatja a fajlagos értékek csökkenő tendenciáját a gazdasági fejlettség magasabb szintjei felé. A magyar értékek jelzik a gazdasági fejlettségi szintünknek mennyiségileg megfelelő — távlatban azt valamivel meghaladó — vízigénybevételi szintet, mely az ezredforduló körül 50—100 m3/fő/év intervallumra szűkülő nemzetközi sáv felső határán helyezkedik el, történelmi adottságainknak és lehetőségeinknek megfelelően. A fő problémát az ellátás minősége, ill. a csatornázás és szennyvíztisztítás terén jelentkező elmaradásunk jelenti, mely a 2000-re előrejelzett ellátottsági adatok (70—80% ivóvízellátásba bekapcsolt, ill. 48—50% közcsatornahálózatba bekötött lakásarány, valamint a szennyvíztisztítókban a szükségesnél lényegesen kisebb biológiai tisztítókapacitás-növekedés) alapján nem fog lényegesen csökkenni. 9* 131
