Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 2. A vízgazdálkodás fejlődésének nemzetközi tendenciái
II.—7. ábra. A lakossági vízigénybevétel és a gazdasági fejlettség kapcsolatának nemzetközi változási tendenciái (1950—2000) Az ipari vízhasználat és a gazdasági fejlettség összefüggéséről, ill. a kapcsolat változásáról tájékoztat a II.—8. ábra és a II.—4. táblázat. Mind a táblázat, mind maga az ábra két ellentétes tendenciát tükröz. A fejlett tőkés országok többségénél a fajlagos ipari vízigénybevétel a prognózisok szerint 1990 és 2000 között már nem növekszik. A regressziós vonal eltolódási iránya azt jelzi, hogy az ugyanazon szintet elérő országok ipari vízigénybevétele csökken, alátámasztva azt a fejlett ipari országokban ma érvényesülő tendenciát, amely a gazdaság egész területén a természeti erőforrásokkal való takarékoskodásban nyilvánul meg. Ez az irányzat a gyártási folyamatok egyre nagyobb hányadánál követeli meg a zárt technológiai rendszerek alkalmazását, mely a felhasznált fajlagos anyag és vízmennyiségek csökkenéséhez vezet. Az USA-ban 1950 és 1970 között a nemzeti össztermék nyersanyagintenzitása több fontos nyersanyag eseII.-4. táblázat Az ipari vízigénybevétel összehasonlítása Ipari vízigénybevétel m3/fó'/év 1965 1980 2000 A fejlett kapitalista országok átlaga (1-15)’ 380 494 523 Svédország, Hollandia, Dánia, Anglia, Franciaország, Ausztria átlaga 247 331 335 USA 930 1230 1098 NSZK 158 730 1079 A szocialista országok átlaga 198 314 543 Magyarország 130 290 757 * Lásd://.-2. táblázat m! tó II.—8. ábra. Az ipari vízigénybevétel nemzetközi alakulása 1965 és 2000 között, a gazdasági fejlettség függvényében 132
