Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
A vizek tisztaságának védelme szempontjából a felszíni vizeinkben nagyobb minőségváltozás nem lesz, sőt az új korszerű berendezések eredményeképpen feltétlein javulás várható. A keretterv bizonyos sorrendiséget is megállapít, amit a csatolt táblázat, kimutatás tüntet fel. Ez vonatkozik mind a településekre, mind az ipartelepekre. 2.209 Vízeröhasznosltás A tiszai vízlépcsők megépítése a Tisza csatornázási munkálatokkal kapcsolatban csak 1980 után, mint IV., V. létesítmény jöhet számításba. A Felső-Tiszavidék tervezett három vízlépcsőjének összteljesítménye 42,4 MW, mely mint felfutási vagy csúcsenergia állhat rendelkezésre. Ebből 20,0 MW-ot a Tisza IV., 18,0 MW-ot a Tisza V., és 4,4 MW-ot a tervezett Rápolti vízierőmű képvisel. Ez erőművekkel közepes vízjárású évben termelhető összes energiamennyiség 232 millió kWó. A vízlépcsők öntözővízpótlásra szolgáló bögéinek térfogata 150 millió m3 öntözővíz pótlást tesz lehetővé, ami 30 napon keresztül 58 m3/sec. vízpótlást jelent. A duzzasztók okozta hátrányok: A vízlépcsőkkel duzzasztott vízszint a mederszakaszok folyamszabályozását teljes mértékben megváltoztatja. A hullámterek víz alá kerülnek, tehát mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válnak. Egyes helyeken a töltések átázás elleni biztosítása is szükségessé válik. Ugyancsak intézkedések foga- natosítandók a fakadó vizek csökkentése, illetőleg továbbterjedésének megakadályozása érdekében. A duzzasztott szakaszon a talajvízszint emelkedésére is lehet számítani. A duzzasztott szakaszon egyes helyeken megszűnik a gravitációs bevezetés lehetősége. A felemelt vízszint javítja a hajózás fejlesztését. Előnyösebbé válik a Tiszamenti mezőgazdasági területek öntözővíz ellátása, annál is inkább, mert a vízlépcsők duzzasztási határa a felsőbb lépcsőig, ill. az országhatárig terjed. A magasabb vízszint az üdülőtelepek létesítésénél is előnyt jelent, a csökkentett vízsebesség pedig a haltenyésztést és magát a halászatot is előmozdítja. A duzzasztások miatt a Beregi és a Tisza—Sza- mosközi öblözetekben szivattyútelepek építése válik szükségessé. A záhonyi vízlépcső 420 millió Ft költségű. A vásárosa aményi vízlépcső 420 millió Ft költségéből a vízerőhasznosítás terhe 364 millió Ft lenne. A Rápolti Szamos vízlépcső duzzasztása a Román Népköztársaság területére is kihat. A duzzasztó tervezett helye a Szamos 30 fkm-nél van. Építési költsége 169 millió Ft. A tervezett és a legközelebbi jövőben megépítendő Szamossályi árapasztó csatorna szamosi csatlakozása esetleg indokolttá teheti a vízlépcső áthelyezését a Szamos 35 fkm-be. A mű duzzasztása miatt vizsgálat tárgyává teendő a Szamosba torkolló Komoró—Balkányi-csatorna üzembiztonsága is román terüléten. A duzzasztott vizszint, a környék talajvizszintjét feltétlenül emelni fogja, azonfelül előnyössé teszi a távlati tervek szerint nagyobb öntözőfürtök vízellátását. A Rápolti vízlépcső 1980. év után történő megvalósítása a jelenlegi viszonyok tekintetbe vétele alapján még gazdaságtalan. 2.210 Víziutak és kikötők A „Felső-Tiszavidék” víziútjai: a Tiszának Tokaj —Tiszabecs közötti 207,9 km-es, valamint a Szamos folyónak vásárosnaményi betorkollástól a Csenger feletti országhatárig terjedő 52 km hosszú szakasza. A Dombrád—Tiszabecs közötti Tiszaszakasz, de különösen a Szamos, a szabályozási munkák elmaradottsága miatt, rendszeresen nem, csak időszakosan hajózható. A Tiszalök—Dombrád közötti, egyébként jól hajózható szakasz lefelé nem nyert meghosszabbítást, mivel Tiszapalkonya—Tiszafüred közötti elfajult, gázlós szakaszok ezt lehetetlenné teszik. Ez az oka, hogy a magyar hajózás teljes forgalmának 97%-a a Dunán és csak 3%-a bonyolódik le a Tisza vízrendszerében. A „Felső-Tiszavidék” vízáútjainaik jelenlegi állapota a következő: a) a Tokaj—Dombrád közötti szakasz 270 napos teljes hajózási idényben hajózható, míg a többi vizűit szakaszon a nyári időszakban a rossz gázlók akadályozzák a folyamatos hajózást. Ugyanez vonatkozik a Szamosra is. b) a kitűzési szolgálat hiánya miatt csak a jobban ismert Tokaj—Záhony közötti szakaszon végez a MAHART kőszállítást, míg a VÍZIG 20—70 tonnás járműveivel a felső víziúti részekre is eljut. A vizűit kihasználatlansága miatt 'kikötők, rakodók sem épültek, csupán a VÍZIG vásárosnaményi rakodója és a téli menhelye jelent némi szükségmegoldást. A Felső-Tiszavidék víziútrendszerének fejlesztése, hosszabb időre alig odázható el. Fejlesztésének szükséges voltát az alábbiakkal indokoljuk, 1. A Tiszalök alatti víziút rendezési munkákkal megszűnne a Tiszalök feletti rész elkülönítettsége és ez a szakasz is bekapcsolódhatna a teljes tiszai vízrendszerbe, sőt a dunai nemzetközi hajózásba is. 2. A Szovjetunióból most vasúton érkező — kb. hárommillió tonna/év tömegáru szállítását a túlterhelt vasútról az olcsó víziútra lehetne terelni. Ez az előny a Csehszlovákiával és Romániával kapcsolatos szállításoknál is jelentkezne. 3. Az Alföldet is el lehetne látná Felső-tiszai kaviccsal és egyéb építőanyaggal, de főképpen lehetővé válna a megye mezőgazdasági terményeinek víziúton való szétosztása és visszafelé pedig a bányavidék termékeinek megyébe való szállítása. E víziút fejlesztése természetesen kikötők és rakodók építését igényli. Mindezen indokok méginkább előtérbe lépnek, mikor a Szovjetunióból érkező vasércnek & koksznak a miskolci térségbe való víziút szállításáról van szó. Ezek alapján feltétlenül szükségesnek és gazdaságosnak is látszik a komaró—szirmabesnyői víziút és ezenbelül a Felső-Tiszavidék térségében a tokaj—komorói víziút kifejlesztése. Dombrád— Komoró között a gázlórendezési munka folyamszabályozási módszerekkel elvégezhető. E tokaj— 310
